" Természet bûbájodban elragadó!
Ah, be boldog, aki téged imád!
Csalódásnak keble helyt nem ád.
Tartós hûségedért vedd cserébe -
Hû bámulatomat mindörökre "
(Erzsébet királyné)
A királyné emlékének megõrzésében jelentõs szerepet kaptak a szimbolikus térfoglalási eljárások során az emlékének szentelt fák, facsoportok. Gyakori jelenség volt, a fentiekben tárgyalt módon, hogy az újonnan parkosított köztereket Erzsébetrõl nevezték el. E megemlékezési forma kiválóan alkalmas volt a királyné emlékének fenntartására, mivel egybefonódott a századfordulón meginduló városrendezési tervekkel. Ekkor már komoly igény mutatkozott korzók, fasorok, ligetek létrehozására, ami kitûnõen illeszkedett ebbe a fatelepítési programba, ily módon kapcsolva össze Erzsébet királyné nevével. A köztereken való megjelenéssel, az állandó jelenléttel folyamatosan emlékeztetett személyére, melyet természetesen az is segített, hogy e telepítéseket nevével kellett megjelölni. Ezen emlékmegõrzésre irányuló gesztus különösen illett a közismerten természetszeretõ uralkodóné emlékéhez,159 hiszen ez az érdeklõdés magyarországi tartózkodásait is meghatározta.
Erzsébet királyné emlékfái
https://picasaweb...directlink
Görög felolvasója e tulajdonságát így örökítette meg: "A tündérek országában élt õ, nem pedig, mint mi emberek, városokban. Ezért kívánkozott mindig kifelé, a nyilt tengerre, azon túl a mezõkre, hegyekre, amelyek neki csak lépcsõül szolgáltak ahhoz a magassághoz, amelyen csak õ járhatott. Itt lénye egészen megváltozott. Hogy megifjodott, a nyúlánk fekete alak, mikor egy hegy tetején állt, mint sugárzott szemeibõl a lélek halhatatlansága, azokból a szemekbõl, melyek lenn a siralomvölgyben, a hol emberek laknak, annyi könnyet ontottak."
Az egyenes tartásával erõt sugárzó szobor finoman kidolgozott részletei kiemelik Erzsébet királyné legendás szépségét. Az egyszerûségében is méltóságteljes figura kezében napernyõt és néhány szál virágot tart. A környékbeli parkokban, erdõkben szívesen sétálgató királynét a Gödöllõiek leginkább így õrizték meg emlékezetükben.
A szobor mögött magasodó sziklahalom is a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. A sziklacsoport két oldaláról egykor mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkõbõl faragott királyi korona látható
Erzsébet királyné kultuszát Gödöllõn a kastély és a róla elnevezett park õrzi leginkább. A királyné halálát követõen az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek el. A Gödöllõi Erzsébet-parkot az elsõk között kezdték telepíteni, 1898 novemberében.
A park 98 féle örökzöldjérõl is nevezetes. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászmûvész készített. Róna két tervébõl I. Ferenc József választotta ki a Gödöllõre illõt. A két és fél méter magas bronzszobor nyolcszögletû, zebegényi trachitból faragott, felül virágfüzérrel ékesített talapzaton áll.
Erzsébet királyné kultuszát Gödöllõn a kastély és a róla elnevezett park õrzi leginkább. A királyné halálát követõen az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek el. A gödöllõi Erzsébet-parkot az elsõk között kezdték telepíteni, 1898 novemberében. A park 98 féle örökzöldjérõl is nevezetes. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. Május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászmûvész készített. Róna két tervébõl I. Ferenc József választotta ki a Gödöllõre.
1901-es idõkapszulában a következõ pergamenre írt szöveg található:
Az Erzsébet szobor talapzata zebegényi trachitból készült s három lépcsõfokon, nyolcz szögû formában emelkedik 3 méter magasra. A lépcsõ alján pompás bronz koszorú van, melyet Kapczy Vilmos hitvesének, szül. Prepeliczay Irénnek kezdeményezésére a Gödöllõi nõk megbízásából készített Róna József. A koszorú szalagjának ez a felírása: A gödöllõi nõk szívében örökké élni fog emléked.
A talapzat felsõ része oszlopfejszerûen van kiképezve; nyolcz oldalát kõbõl faragott, részben aranyozott virágfüzérek díszítik. Felirata a következõ:
Az oszlop elõlapján: Erzsébet királynénk.
Az oszlop hátlapján: Közadakozásból 1901.
A szobor leleplezése nagy ünnepély keretében a folyó év május hó 19. napján fog megtörténni s kilátásba helyezte megjelenését ez alkalomra I. Ferenc József apostoli királyunk s a legmagasabb uralkodó háznak több tagja is. Az ünnepségen, melyen a budai dalárda a Ganz-gyári dalkörrel egyesülten fog közremûködni, részt vesznek: a magas kormány, a törvényhozás, Pest vármegye, Budapest székesfõváros, a szomszéd községek s Gödöllõnek minden lakója.
A szoborbizottság a leleplezés ünnepére Emlékkönyvet íratott Ripka Ferenc végrehajtó bizottsági elnökkel, melyben a kegyes és jó királyné gödöllõi életét kívánta az utódoknak megörökíteni, s amelynek árusítása után befolyó összeget a bizottság, vagyonának fölöslegéhez csatolva Erzsébet királyné alapítványt fog létesíteni a gödöllõi szegény sorsú iskolás gyermekek segélyezésére.
Jólesõ, bensõ érzéssel, édes, fájó könnyel munkálkodtunk ennek az emlékmûnek a megteremtésén, mert hisz egyetlen vigaszunk, egyetlen büszkeségünk, hogy emléket állíthatunk Neki, Magyarország legjobb királynéjának ezen a helyen s hogy e mûben dicsõ emlékezetét fennen megõrizhetjük, hogy amit Õ magasztos lélekkel imádott, a nagy természetet, dicsõ emlékének megõrzõjévé, emlékszobrának méltó keretévé avathatjuk.
Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk õrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dõlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védõangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.
A magyarok Istene áldjon benneteket!
Kelt Gödöllõn, az Úrnak 1901. évi május hó 1-sõ napján
A szobrot 1951-ben ledöntötték és elhurcolták; a tetteseket hosszú idõ múlva lakossági bejelentés alapján fogták el. A szobor rossz állapotban került elõ, a feje le volt törve, a melle behorpadva. A községi tanács ekkor úgy döntött, hogy engedélyezi újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. A mûalkotást Gesztesi József lakatos hozta rendbe, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Az 1964-es visszaállítás alkalmával is elhelyeztek egy idõkapszulát a szobor alatt a következõ szöveggel:
Emlékirat. E szobrot barbár kezek 1951-ben egyéni haszonlesésébõl ledöntötték. A tettesek ellen bûnvádi eljárás indult és megbûnhõdtek bûneikért. A Községi Tanács VB-je 1964 májusában megbízta Csiba József VB-tagot a visszaállítással. Hosszú huzavona után 1964 júliusában e megbízatásnak a nevezett eleget tett.
Ekkor hazánkban a szocialista társadalmi rend felépítése volt a cél. Gödöllõn nagyarányú építkezések folytak és az Agrártudományi Egyetem, valamint a Humán Oltóanyag Gyár építése volt folyamatban. A vezetõ párt a Magyar Szocialista Párt volt, melynek élén Kádár János állott, aki az 1956. évi ellenforradalom után mint a vezetõ került az ország élére.
A Községi Tanácsot Tury Nagy Sándor VB-elnök irányította. Titkára: Berze Á. János, elnökhelyettes Nádaski Sebõ volt. A Járási Tanácsot de Gyetvai József, a járási párt VB-t Nemes István vezette. Országgyûlési képviselõnk volt: dr. Baskai Tóth Bertalan és Szabó Gusztáv.
A ledöntött szobor restaurálását Gesztesi József lakatos kisiparos és Stogl Béla szobrász végezte társadalmi munkában.
A lakosság körében a 13 év alatt többször felvetõdött a gondolat a szobor visszaállítása érdekében. Számtalan tanácsülésen hangzott el a kívánság és tették szóvá a szobor visszaállításának fontosságát.
Kelt Gödöllõn, 1964. július 13-án.
Erzsébet kriályné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel , 2011.május 19-én kerül sor. A szoborba most a két idõkapszula mellé egy harmadik idõkapszulát is elhelyeznek az újraavatás tiszteletére.