A magyarok bálványozott királynéjáról számtalanszor láthattunk fotográfiát, amelyen nem ritkán van kutyával, lóval, illetve lovon. Ez a feltehetõen 1865-ben készült portré különösen érdekes. A müncheni palota nyitott ablakában, szinte háttérben maradva áll az elõtte a párkányon ülõ, szépen trimmelt fekete uszkár mögött. Erzsébet szinte mosolytalanul, de valamiféle cinkossággal pillant a lencsébe. Jól látható, hogy nem elkapott pillanatról van szó, hiszen pontosan tudja, hogy fényképezik, de nem törekszik sem õ, sem a fényképész arra, hogy a királynét a legjobb szögbõl fotografálja. Erzsébet számára nem elõnyös itt, hogy kalapja mélyen az arcába lóg (más képeken pontosan ez a kalap emeli ki szépségét!). Az a benyomásunk, hogy a kutya volt az érdekes. A pozitívnak van egy technikai érdekessége is. A kép úgynevezett platinotípia, amely igen nagy megbecsültségnek örvend a fotográfia kedvelõi között. Árnyalatainak finomsága, tónusgazdagsága egészen különleges, s mindemellett igen stabil, tartós fotográfiai technika. Az 1870-es évektõl használták, s ebbõl mindjárt arra is következtethetünk, hogy évekkel a fényképezkedés után valamiért fontos volt e képet ezzel a technikával újra elkészíteni.
9 hatalmas ezüstszínû leonbergit tartott Ausztria és Magyarország legendás királynéja Erzsébet.
1860-ban kapta, a kölyök ír farkast Erzsébet, Viktória királynétól ajándékba.
Brigitte Hamann azt írja könyvében, hogy világos színû ír farkas látható az Angerer készítette fotókon, a kutya nevével jelölve.
Ebben tehát biztosak lehetünk
Hogy mennyire szerette Erzsébet a kutyáit az a rengeteg kép bizonyítja, és az ír farkashoz fûzõdõ különös érzelmet mi sem bizonyíthatja jobban, mint, hogy a legtöbb kép kettõjükrõl készült. Vannak azonban olyan feltevések, hogy több hasonló kutyája is lehetett egymás után. Mindenesetre ezen a névre keresztelt kutya a visszaemlékezések szerint 1865-ben halt meg. Errõl Festetics Mária naplója tanúskodik nekünk.
A császárné szép, hûséges Shadow kutyája halott! Hirtelen súlyosan megbetegedett, ésmivel menthetetlen volt és nagy kínjai voltak, õ maga adta be neki a ciánt! Ezt a tettet nagyszerûnek tartom! Megsiratta. Hát nem volt-e olyan, mint egy régi barát, és nem volt-e tanúja olykor úrnõje könnyeinek és bánatának? Mi jó barátok voltunk. A császárné sokat adott a kutya ösztönére. Miután mi ismertségünk elsõ pillanatától kezdve barátok voltunk - amivel nem mindenki dicsekedhet a császárné környezetében - talán könnyebb volt úrnõm bizalmát elnyernem. mint máskülönben lett volna!
Nincs hozzáférésed a csatolt fájlok megtekintéséhez
Neked tudsz megtekinteni a társalgásokat a fórumon. Neked nem tudsz témát indítani a fórumon. Neked nem tudsz hozzászólni ehhez a témához. Neked nem tudsz szavazást indítani a fórumon. Neked nem tudsz csatolmányt feltölteni a fórumra. Neked nem tudsz csatolmányt letölteni a fórumról.
