[wiki]http://hu.wikipedia.org/wiki/Sch%C3%B6nbrunn[/wiki]
Schönbrunn többnyire nyári lakhelyül szolgált a császári család számára. 1830-ban itt született az 1848-tól 1916-ig uralkodó Ferenc József, aki spártai egyszerûségben élt, példát mutatva ezzel katonáinak. A császár itt töltötte élete utolsó éveit és itt is halt meg. Két évvel halála után, 1918-ban a kastély köztársasági tulajdonba került és történelmi jelentõségének, szép fekvésének és építészeti megjelenésének köszönhetõen azóta is Bécs egyik legfõbb nevezetességének számít.
A kastély 1441 helyiségbõl áll, ebbõl 45 látogatható. A belsõ tér rokokó stílusú, a falfelületek többnyire fehérek és 14 karátos aranylemezekkel díszítettek, a termekben cseh kristálycsillárok és cserépkályhák találhatók.
Ferenc József lakó- és dolgozószobája (lásd fotó) szolid és egyszerû; annál fényûzõbbek a reprezentációs termek és a vendégszobák. A Tükörteremben valaha Mozart zenélt mint hatéves csodagyerek.
A kör alakú Kínai kabinetben tartotta titkos megbeszéléseit Mária Terézia és kancellárja, Kaunitz. A Vieux-laque-szobában Napóleon tanácskozott. A Kék kínai szalonban írta alá Károly császár és király azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról és amely a monarchia végét is jelentette.
A legszebb rokokó belsõk egyike a Milliós szoba, amelynek falborítása rózsafából készült és értékes indiai és perzsa miniatúrák díszítik. A Nagy Galériában táncolt az 1814-15-ös évben a bécsi kongresszus; napjainkban különleges alkalmakkor állami fogadások zajlanak falai között.
A Gloriette 1775-ben épült, erre emlékeztet az építmény középsõ részén olvasható felirat: "JOSEPHO II. AUGUSTO ET MARIA THERESIA IMPERANTIB. MDCCLXXV" (József császár és Mária Terézia uralkodása idejében, 1775-ben) Akkoriban nagyra értékelték a szép kilátást, ezért is emeltek egy 20 méter magas panorámateraszt. Vigyázat, csak a csigalépcsõn át érhetõ el!
Labirintus Ha gondosan végigjárják az utakat, felfedezhetik a tizenkét csillagjegy szimbólumát is. Végül pedig egy magaslatról figyelhetik, hogyan tévelyegnek mások az ösvényeken.
1698 és 1740 között létesült a labirintus. Eredetileg négy különbözõ részbõl állt, középen egy, a környezetébõl kiemelkedõ pavilonnal, ahonnan át lehetett tekinteni a területet. A XIX. században fokozatosan visszanyesték a sövényeket, mígnem 1892-ben az utolsó bokrokat is kiirtották. A történelmi minta legteljesebb figyelembevételével alakították ki 1998 õszére a mai labirintust, amelynek területe 1715 négyzetméter.
1752 nyarán I. Ferenc császár, Lotarinigiai István, Mária Terézia férje vezette körbe elsõként nemes vendégeit a Schönbrunni kastély újonnan megépített állatkertjében. Azóta létezik Bécsben a világ legrégibb állatkertje.
Már 1906-ban szenzációs esemény történt Schönbrunnban. A világon elsõként született itt Bécsben emberi tartásban nevelt afrikai elefánt. 2007-ben újabb világpremier következett: Elsõként Schönbrunnban jött a világra egy állatkertben, természetes úton fogant pandabébi, mely a Fu Long nevet kapta. 2010 augusztusában megszületett a második kismedve.
A Schönbrunni állatkert a világ egyik legmodernebb és legjobb állatkertjének számít. Az állatok kifutója különösen nagy területtel rendelkeznek és a természethez közel találhatóak. Több mint 500 állatfaj él itt, a szibériai tigristõl a vízilón át az orr****vúig. Különleges látnivalók az esõerdõház, a nagy Dél-Amerika terület és az ORANG.erie, mely bécsi orángutánok új otthona. 2010 elején megnyitották a Naturerlebnispfad nevû tanösvényt. Minden évben újabb, tágas létesítményekkel és állatotthonokkal bõvül az állatkert. Történelmi bája mégis megmarad.
Speciális vezetések és workshopok során bõvíthetjük tudásunkat az állatvilágról. Közvetlenül az állatkert mellett található a Sivatagi ház, melyben a Föld legszárazabb vidékeinek növény- és állatvilágát fedezhetjük fel.
[movie=youtube]app_57675755167[/movie]
[movie=youtube]APspWQAp-ck[/movie]
[movie=youtube]VttDk9h2LMo&feature=related[/movie]
