Szomjazta az elismerést mint bárki, csak sajnos ennek visszaigazolását
közvetlen környezetétõl nem kapta meg.
Apja és anyja figyelmére és elismerésére sajnos mind hiába vágyott .
A bonyolult és érzékeny személyisége miatt szenvedett ettõl és a szeretet hiányaként értékelte.

Két világ határán és ezeket képviselõ anyja és apja között elveszett

Azokhoz kezdett kötõdni akik ki tudták ezt a hiányt elégíteni. Egyszerû emberekhez
egy egy inas, nevelõnõ a személyi kocsisa, és utolsó években állandó kitartottja lett társa a hétköznapokban.


Varázslatos egyéniségével azonban sok embert tett hívévé, de abban a magaslatban ahol élt mint egy ekkora birodalom koronahercege azt a fajta biztonságot és állandóságot ami a tartós boldogsághoz elengedhetetlen, sosem kapta meg senkitõl.

Sok írás született róla a Boldogtalan sorsú trónörökösrõl,
ma már filmek és színdarabok is próbálnak igazságot szolgáltatni neki,
hogy az ellentmondásos és ígéretes személyiségébõl sikerüljön kiemelni lebilincselõ lényét.
Az emberét, akinek alakját félreértették, bemocskolták érdemeit lebecsülték,
gyilkosnak állították be, máig nem tisztázva és felmentve ezek alól a vádak alól.

Várom azt az idõt amikor a 101 ágyúlövés utáni örömmámorban született trónörökös jut az eszünkben ilyenkor, akit nem ülhetett érdemei mellett sem a Habsburgok trónjára, és nem a két pisztolylövés jut mindenkinek az eszébe róla az a méltatlan vég ami attól az hogy érthetetlen okokból, még ma sem akarnak neki igazságot szolgáltatni.

A sors iróniája az hogy szegénynek mégis a halála szerezte meg azt a hírnevet és elismerést, amire egész életében vágyott.





Nagyon le egyszerûsítve, majdnem minden könyv úgy jellemzi Rudolf viszonyát az apjához, hogy az apja szemszögébõl tárgyalja.
Ferenc József leírhatatlan boldogságában hogyan viselkedett a szülõágynál,hogy milyen igazgyöngy nyaklánccal fejezte ki háláját végre megszületett a trónörökös szülése. Még aznap hadiparancsot adott ki :Azt akarom, hogy Isten kegyelmébõl született fiam világrajövetelétõl fogva derék hadseregemhez tartozzék, és ezért a 19. gyalogezredem ezredesévé és tulajdonosává nevezem ki, az ezred ezentúl a Trónörökös nevet fogja viselni.
A dajkákat, a mellé rendelt gyerekkamara személyzetét a császári nagyanya válogatta, szerencsére Nonót és Wowót tudjuk hogy Rudolf imádta, Ferenc József számtalan levelében érdeklõdik még ekkor: mit eszik a fiúnk a levelek tanúsága szerint figyelemmel kísérte napjait vizsgálódott, dorgált, és keveset dicsért. de mégis az udvari etikett és kínos közös étkezések helyett a levelek jobban segítették kimutatnia gyengédségét ekkor még fia iránt. Hiszen az udvarnál ekkor még szigorúan szabályozott volt minden


Rudolf is csak akkor szólalhatott meg amikor a császár kérdezett.
De büszkén tekintett a 2 éves ezred parancsnoki ruhában pompázó fiára és még azt gondolta jó katona lesz belõle.
A saját politikájához hû katonát akart faragtatni belõle amikor nevelését 6 évesen Gondrecourt grófra bízta
Leveleit is már leginkább a hadgyakorlatok és vadászatokról szóló történetek töltötték ki





Mivel a fia nem rendelkezett a császár kiemelkedõ jó fizikumával, tréfásan kis kriplinek nevezte és elégedetten figyelte amikor a Burg udvarán az idõjárástól függetlenül állandóan gyakorlatoznia kellett és csak az járt a fejébe, milyen kiváló katona és vadász lesz "Remélem, mindig örömet szerzel Mamádnak és nekem, bátor, fiam, és szorgalmas leszel" írta fiának egy levelében.



a "kis kripli" ahogyan apja nevezte.



Az egyetlen kivételt a vadászat jelentette, amelyre Ferenc József biztatta Rudolfot és amelyet szabad idejükben közösen ûztek. A katonai ügyek mellett ez a közös érdeklõdés jelentette a kevés kapcsolat egyikét a császár és fia között.
Ferenc József elég szabadnak érezhette magát , hogy kinyilvánítsa és megmutassa, hogy törõdik Rudolffal. Ilyenkor megadta fiának amire hihetetlenül nagy szüksége volt, érdeklõdést, tanácsokat és Rudolf különbözõ teljesítményeinek és eredményeinek elismerését. Iránta érzett szeretetét a fia vadászaton elért sikerei alkalmával fejezte ki a legvilágosabban.
A trónörökös korán megértette, hogy sikeres vadásszá válva nyerheti el legbiztosabban csodált apja jóváhagyását és szeretetét.





LAtour

A nagykorúságának elérésekor, apja úgy dönt befejezõdött fia neveltetése, el kell válnia Latourtól, és az udvartartásában új emberek kerültek Karl Bombelles személyében új fõudvarmestere meghozta számára a a határtalan szigorú nevelés után rászakadó szabadságot, aminek most Ferenc József adta meg az alaphangot.
Tudatosítva vele hogy korának legkívánatosabb legényembere, hagyták hogy magával rántsa az éjszaka, nem számolva labilis és érzékeny lelkével.
Festetics grófnõ akinek kitûnõ kapcsolata volt Rudolffal-tömören így jellemezte az életmódját: nem fejszik le hajnali3-nál elõbb Elbûvölõ, de nem ismer határt. A nõk a lábai elõtt hevertek és ez befolyásolta az irántuk való viselkedését.
Ez nyugtalanította a környezetét, megszületett a döntés a császár részérõl,. feleség után kell néznie:!
Mikor a választékból, mérlegelés után Rudolf kiejtett egy kettõt, az apja a dinasztiai szempontokra hivatkozott, mivel õt nem kényeztették el a nõk, elképedve figyelte fia népszerûségét a színházban figyelték integettek neki és leveleket küldözgettek.
állandóan utána lovagol, ajándékokat küldött neki, egyszer egy szivartárcát kapott amibe a nevét is belevéste, errõl a császár gíy nyilatkozott Festetics grófnõnek. "Ez egy hölgytõl rettenetes"
Végül is a sok kaland és egy szerencsétlen szerelmi ügy után,, végigjárta az egyenrangú katolikus uralkodóházakat Madridba, Liszabonba, Svédországba utazott. Nem tetszett senki sem. Miután Lujza a belga király lánya vadász cimborájának a felesége volt, Rudolf elutazott Brüsszelbe 15 éves húgához Stefániához és megkérte a kezét. A császár nem látszott boldognak ki nem állhatta Lipótot és a királynét sem ébresztett benne rokoni érzéseket.
A két ember meglehetõsen különbözött egymástól, és felnõttként személyiségük miatt nagyon nehezen fogadták el egymást.
Ferenc József egész életében szorgalmas volt és ez felnõtt korára már csak a hivatala volt a legfontosabb. Az államával szembeni kötelességtudata feladatát szolgálattá tette számára.
Nem volt egy intellektuális ember, nagyon szerette a katonaságot, de sajnos ebben is a sok elhibázott lépésével sem jeleskedett a birodalmában. Sorra vesztette el a Monarchia tartományait.

Rudolf lenézte a minden katonait, felmérte az osztrák honvédség elmaradott felszereléseit.
Kiemelkedõ intellektusával, nem tudta apja elismerését kivívni, bár az tartott gyors észjárású fiától. A azzal pláne ellenszenvet vívott ki apjánál, hogy a vadászatokon is egyre inkább a természettudományos érdeklõdése került elõtérbe, komoly madártani ismereteket szerzõ Rudolfot barátja Brehm felkérte egy két cikk megírására, megjelentõ könyvéhez. A császár mindebbõl csak azt szûrte le, hogy a baloldali liberális, zsidók, értelmiségek, egyetemi professzorok, újságírók barátságát keresõ fia nm alkalmas az uralkodásra.
Rudolf meg sajnálta apját és így írt apjáról: "A császárunknak nincs barátja, a jelleme, lénye nem engedi meg számára. Magányosan áll a magaslatán, a szolgáival beszélget minden egyes hivatalos ügyérõl, de egyetlenegy beszélgetést kerül: Miért tud ilyen keveset az emberek gondolatairól és érzéseirõl és véleményérõl. Az újságokban csak a vörössel megjelölt helyeket olvassa el."

John T. Salvendy:


TÁRSADALMI ÉS CSALÁDI KAPCSOLATOK

Anyjához fûzõdõ kapcsolatáról majd külön is szólunk, akit imádott
és hasonlóan apjához, kegyéért küzdött haláláig!



Rudolf és Gizella:

Gizella "Oltári fényemnek" nevezte az öccsét. amikor Gizella férjhez ment, Rudolf egy dobozt adott neki száz levélpapírral, amikre saját kezûleg írta egyenként, hogy Kedves Rudolf, arra kérlek...
Azt mondta a nõvérének, hogy bármit írhat a levélpapírra, õ azonnal megtesz neki.
A levélpapírok sorban meg is érkeztek és mindre az volt írva folytatólag, hogy ....Látogass meg minket!
Rudolf nagyon megszerette Gizella férjét is és haláláig a legjobb barátai között tartotta számon Lipótot.


http://donnalight...iew&id=326
http://mno.hu/mig...ado-406365

Születésének 150. évfordulóján kiállítást rendeztek tiszteletére a Gödöllõi Királyi Kastélyban





A kiállításon látható többek között Rudolf és Stefánia egyik nászajándéka, egy aranyozott ezüst, zománc ereklyetartó, mely a pannonhalmi bencés fõapátság kicsinyített mása.

A trónörökös ornitológiai szenvedélye is érezhetõ a kiállításon, látható például egy varázslatos faragvány az i.e. 8-6. századból, egy fából készült, színesre festett áldozati kánya, mely a bécsi Kunsthistorisches Museumból érkezett hozzánk.

Megtekinthetõ volt még többek között Rudolf ezüst vadászserlege, valamint a trónörökös utolsó, Budapesten készült fotója egy ékkövekkel díszített, aranyozott keretben. A képet a fõherceg saját kezû aláírása tette még értékesebbé.

[img]https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTRA-cJReM9wNswGYFOLtYpHBHBZ03RG3CynHllLYjyst1orAVltw[/img]