Ebben a témában is hosszú listát írhatunk, sajnos. Elõször talán a cecei emlékhelyet említem, melynek mai sorsát nem ismerjük.

Elhelyezkedés: Cece, Ma orosz hõsi temetõ áll az eredeti szobor mögötti területen (Magyarország).
Térkép
Szobrász: Zala György
Felállítva: 1903. (elpusztult)

Zala György hasonló alkotása látható Veszprémben és az aradi szobor pedig Makón.

A szoboravatásról így írt a Vasárnapi Újság 1903-ban:
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA CZECZÉN.
A fehérmegyei Czecze községben május 24-én avatták föl néhai Erzsébet királyné szobrát, melyet özvegy Bauer Antalné áldozatkészsége emelt s most ott áll a magyar község legszebb helyén, a Bauer-kastély lombos és virágos bejárója elõtt. A szobrot Bauerné a megyének ajándékozta, mely a gondozást Czecze községére bízta. Lépcsõkön emelkedõ kõ háttér elé van helyezve a királyné mellszobra s felül mennyezetes ernyõ hajlik a szobor fölé. A jóhatású építészeti részt faragott virág motívumok s legfelül a magyar korona díszítik. A szobor építészeti része Tõry Emil mûegyetemi tanár mûve s hatásosan emeli ki Zala György jeles szobrászunk szép mellszobrát, mely a királynét a koronázási idõbõl ismert képe után ábrázolja. Ugyanazon mintára készült ez, mely Zalától a Park-klubban látható.
A leleplezésre Czecze községet zászlókkal fûzérekkel díszítették. Székesfejérvárról különvonat érkezett a fõispánnal és megyei tisztviselõkkel. Budapestrõl is sokan elmentek. A közoktatásügyi minisztert ív. Lippich Elek osztálytanácsos képviselte. Az ünnepély isteni tisztelettel kezdõdött. A szobornál Herczeg Ferencz beszélt elõször, majd báró Fiáth Pál fõispán és Lippich Elek, kinek beszédje alatt leplezték le a szobrot. Csillag Teréz a budapesti Vígszínház mûvésznõje szavalta el Farkas Imre alkalmi költeményét. A székesfejévári honvéd zenekar "a királyné kedvelt dalát «Lehullott a rezgõ nyárfa ezüst szinû levele» játszotta. Huszár Ágost alispán átadta a szobrot a községnek és Sebestyén István biró ígéretet tett, hogy gondját viselik. A Kölcsey himnusza közben oszlott szét a közönség.
Forrás: Vasárnapi Újság 1903. 22.sz. 350.p.

A szobor sorsa utáni kutakodásaim során egy levéltári anyagban egy rövid utalást találtam:
E nehézségeken nem segített, hogy 1950-ben a községi tanács elhatározta az Erzsébet királyné szobor eltávolítását, és a talapzatra Rákosi Mátyás arcképének elhelyezését.
Forrás: Farkas Községtörténeti tanulmányok • Degré Alajos Cece (Hard, Menyõd) 50.p.

A szobortörténetének további részletei

A következõ szobrok Szabadka városát díszítették. Sajnos ezek az emlékmûvek is eltûntek.

A szabadkai Erzsébet szobrok rejtélye
Ezzel a címmel jelent meg a Bácsország (Vajdasági Honismereti Szemle) címû lapban egy cikk, mely részletesen foglalkozik a Szabadkán felállított Erzsébet királyné szobrok sorsával.

Az elsõ szobrot 1900. szeptember 10-én a királyné halálának évfordulóján emelték a Vasút melletti parkban: "Stróbl Alajos mintázata után Beschorner által öntött életnagyságú bronz mellszobor"

A másik szobrot 1901. július 28-án emelték: Telcs Ede mellszobra.

A szoborállítások történetérõl részletesen itt olvashattok.

Erzsébet királyné e két köztéri szobra igen kérészéletû volt: 1919-ben mindkettõ nyomtalanul eltûnt. Ennek magyarázatát az 1918/19-es eseményekben találjuk: 1918. november közepén ugyanis a Szabadkára érkezõ szerb csapatok és az õket követõ új közigazgatás nagy igyekezettel tüntetett el minden mozdíthatót, ami a Monarchiára emlékeztetett. A politikai és etnikai türelmetlenség áldozataivá váltak a köztéri szobrok és emlékmûvek, az utcanevek, a középületeket díszítõ címerek és emléktáblák. Ez történt az Erzsébet-szobrokkal is, amelyek hollétét több évtizedig homály fedte.

Az Erzsébet-szobrok története váratlan fordulatot vett, amikor dr. Békeffy György, Szabadka város ügyésze 1941-ben bejelentést tett: elõkerült Telcs Ede Erzsébet királynéról mintázott mellszobra, amely korábban a vasúti parkban volt elhelyezve. Mint kiderült, a Telcsnek tulajdonított bronz mellszobrot annak idején egy fiatalember kicsempészte a szerb katonai raktárból és szülei tanyáján, egy kútban rejtette el. Az ismeretlen" férfi özvegye azt megõrzés céljából Békeffynek adta át 1941-ben. A városi vezetõség 1942-ben a szobor tulajdonjogát megállapítandó - nem lehetett ugyanis eldönteni, hogy a szobor a város, vagy a MÁV tulajdonát képezi-e - levélben fordult Telcs Edéhez Budapestre és ez ügyben felvilágosítást kért. Telcs Ede válasza igen meglepõ volt: õ ugyanis sohasem készített szobrot a MÁV megrendelésére. Az általa készített Erzsébet-szobor a hon­véd gyalogsági laktanya (ma a városi bíróság épülete) udvarában lett felállítva. Az avatás idõpontjára ugyan már nem emlékezett, de a szobrot szignálta. Az 1941-ben váratlanul elõkerült mûalkotás tehát nem Telcs alkotása volt. A pontos azonosítást még egy idõközben elõkerült korabeli fénykép alapján sem tudták elvégezni. A II. világháború miatt azután az üggyel nem foglalkoztak tovább, az egész újra feledésbe merült - a szobor 1944-ben ismét eltûnt. Néhány évtizeddel késõbb Magyar László (1937-1998) szabadkai levéltáros kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy az említett szobor Stróbl Alajos mûve volt. Tehát az elsõ szabadkai szobor sorsát újból homály fedi. Azonban Telcs Ede szobra sem került elõ, 1944-ben egy bombatámadás következtében a laktanya is elpusztult és a sors kegyetlen játéka folytán mára a szobrok a helyszínekkel együtt eltûntek.


Végezetül fontosnak tartom a nagyon alapos és sok-sok tényanyagot tartalmazó cikk végébõl idézzem a szerzõ sorait:
Száz évvel ezelõtt azért állították fel ezeket a remekmûveket, hogy városunk ékességei legyenek és megõrizzék az utókor számára annak az asszonynak emlékét, aki minket oly nagyon szeretett.

további részletek és képek itt