"A sors áldó kedvében látszott õt e monarchia népeinek ajándékozni. Harmincz év elõtt midõn a szent keresztségben a Rudolf nevet kapta, egy magyar tudós e névbõl ez anagrammát rakta össze: Fordul. S az anagrammában jóslat volt: kedvezõ hazánkra, a többi tartományokra, a korszellemre, a népfejlõdésre nézve."

/Jókai Mór/



bölcsõje




Gizellával







[wiki]http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg%E2%80%93Lotaringiai_Rudolf_koronaherceg[/wiki]
"Úgy emlékszem 1858. augusztus 21-ére, az ünnepélyesen feldíszített utcákra, az ide-oda vonuló zenekarokra és ujjongó néptömegekre, mintha ma volna. a politizáló kávéházak és kocsmák vendégei a trónörökös születése alkalmából hirdetendõ nagy amnesztiáról beszéltek, és ha egészen biztosak voltak , hogy nincs rendõrspicli, valószínûleg ilyen szavak is elhangzottak, mint alkotmány, felvilágosodás, szabadság, egyenjogúság. Ezt hozza a trónörökös, súgták egymás fülébe, és koccintottak rá, mert most már biztosítani kell a kis herceg jövõjét és ez manapság alkotmány, felvilágosodás, szabadság nélkül nem lehetséges."
Móritz Szeps újságíró ezeket az érzéseket késõbb a trónörököshöz írott levelében foglalta össze.
Amikor trónörökös született Monarchia elégedetlen de lojális népei ettõl kezdve ebben a törékeny fiúcskába vetették reményeiket . A magyarok is osztották ezeket az érzéseket és Rudolf nevébõl anagrammát képeztek: FORDUL
A császári udvarnak más céljai voltak a koronaherceggel, bár örömmel nyugtázták a hazafias érzelmek kinyilvánítását. AZ apa ezzel szemben laxemburgi gyerekszobában álló mahagónibölcsõjébe azonnal elhelyezte az Aranygyapjas rendet és egyben a gyermek a 19. gyalogezred tulajdonosa lett.