[movie=youtube]mY4oB9pM4l8&feature=relmfu[/movie]

A vadászatok színhelyei :



BAd Ischl

Az Ischl és a Traun folyók találkozásánál, erdõkkel körülvett völgyben fekvõ Bad Ischl népszerû üdülõhely. Magas sótartalmú gyógyvize Európa-szerte ismert. A gyógyhatású sós források orvosi felhasználása az 1820-as években vette kezdetét, majd a település pár évtized leforgása alatt rendkívül népszerû üdülõhellyé vált, fénykorát a 19. század második felében élte. A város története szorosan összefonódik Ferenc József császár nevével, aki 1854 és 1914 között minden nyarát itt töltötte.
A Habsburg-házat a 19. század elején a kihalás veszélye fenyegette. Ferdinánd császárnak nem volt gyereke, és fivérének, Ferenc Károlynak sem született utóda. Felesége, Zsófia, az udvari orvos tanácsára Bad Ischlbe utazott kúráltatni magát. A sófürdõ megtette jótékony hatását, s nem sokkal késõbb világra jött Ferenc József, a késõbbi császár. Az uralkodócsalád, és különösen Ferenc József számára 1853-ban ismét fontos helyszín volt Bad Ischl, ugyanis itt találkozott Erzsébettel, akit mindannyian Sissiként ismerünk. Esküvõjüket egy évvel késõbb tartották, ekkor kapták nászajándékul azt a vadászkastélyt, melyet erre az alkalomra E-alakúvá építettek át, utalva Erzsébet nevének kezdõbetûjére.

Ettõl fogva, kereken 60 éven át minden nyarukat itt, a Kaiservillában töltötték. Közismert, hogy Ferenc József nagy szenvedélye volt a vadászat, a villában a falakon az uralkodó vadászatain elejtett trófeák százait láthatjuk. A villához a sok szép emlék mellett sajnos néhány szomorú esemény is kötõdik. 1898-ban Sissi meggyilkolása elõtt itt látta utoljára egymást az uralkodói pár – a villa kápolnájában megtekinthetõ az a párna, amelyen Sissi halálakor feküdt. A villa dolgozószobájában pedig egy milliókat „érintõ” lavina indult el 1914-ben: Ferenc József itt írta alá a szarajevói merényletet követõen a Szerbiának szóló hadüzenetet, amely a birodalom késõbbi széteséséhez vezetõ világháború kirobbanását jelentette.

http://www.youtub...hFNjngA6iA


[movie=youtube]1&v=BhFNjngA6iA[/movie]

http://www.gemenc...nt&c_id=51

Gödöllõ

Walleshausen Gyula: Vadászatok Gödöllõn | részletek

-Határa nagyobb részt homokos; bora közönséges, erdeje gyönyörû- írja Gödöllõrõl Fényes Elek 1847-ben Magyaroszágnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja címû könyvében. A község ékességét, a kastélyt ismertetve pedig megemlíti, hogy az elõtte csordogáló Rákos-patak két partján fekvõ kertészet kerítésénél kezdõdik a dámszarvasok kertje.

Ettõl délkeletre terül el a fácános, melynek mértani pontossággal kiépített úthálózata egészen a máriabesnyõi völgyig terjed. Három út keresztezésében egymástól biztonságos távolságban hatszögletû, hat oszlopon nyugvó kis építmények állnak. Csak a gyakorlott vadász szeme ismeri fel ezekrõl, hogy esõtõl védett lõállások. Mindegyik alatt hat vadász helyezkedik el, mindegyik az elõtte lévõ út feletti nyiladékon átrepülõ fácánokra vadászhat. A vadászok háta mögött, középen helyezkednek el a töltögetõ, kakast felhúzó vadászlegények (Flintenspanner).

Ferenc József vadászterülete
Udvari vadászatok

Jelenkori adalékok

A teljes cikket a Rubicon 2009/7-8-as számában olvashatja el.

Rudolf trónörökössel



Köztudott, hogy bár leírhatatlan öröm volt amikor a trónörökös megszületett, jobban hasonlított anyjára mint apjára.
Ez azt jelentette, hogy bár már kétévesen katonai ranggal rendelkezett apja csak a kis kriplinek nevezte gyenge fizikuma miatt.
Bár Rudolf sem szólíthatta meg apját csak akkor amikor azt õ jónak látta, Rudolf aki szeretett volna apja kedvébe járni hamar rájött egyetlen téma volt amivel ezt megtehette, éspedig a vadászat!

Az egyetlen kivételt a vadászat jelentette, amelyre Ferenc József biztatta Rudolfot és amelyet szabad idejükben közösen ûztek. A katonai ügyek mellett ez a közös érdeklõdés jelentette a kevés kapcsolat egyikét a császár és fia között.
Ferenc József elég szabadnak érezhette magát , hogy kinyilvánítsa és megmutassa, hogy törõdik Rudolffal. Ilyenkor megadta fiának amire hihetetlenül nagy szüksége volt, érdeklõdést, tanácsokat és Rudolf különbözõ teljesítményeinek és eredményeinek elismerését. Iránta érzett szeretetét a fia vadászaton elért sikerei alkalmával fejezte ki a legvilágosabban.
A trónörökös korán megértette, hogy sikeres vadásszá válva nyerheti el legbiztosabban csodált apja jóváhagyását és szeretetét.

Levelezésüket is zömmel a vadászatról szóló témák töltötték ki!

Sokszor vadásztak együtt Magyarországon is, mégis egy van ami nagyon emlékezetessé vált, mégpedig azért mert többen azt gondolták a koronaherceg nem véletlen lõtt az apjára. Ez az eset....









Az idõjárást figyelve!


Gödöllõn


Gödöllõn 1895 október 23.


Gödöllõ 1895 október 19

I. Ferenc József és vadásztársasága, (dr. Kerzl, Ludwigh, Paar gr., I. Ferenc József, Lipót bajor herceg, Alberti gr., Lichteinstein herceg, Polner, Kallina, Deininger, dr. Tegze, Pettera, Onody. Az eredeti felvételt Gödöllõn, 1895. október 19-én készítette Erdélyi császári és kirirályi udvari fényképész a -Gödöllõ a királyi család otthona- címû Ripka Ferenc könyvéhez.), cca. 1900


Gödöllõ





A királyi pár falkavadászaton a gödöllõi erdõben



Eladó képeslap

Ferenc József mint vadász

http://galeriasav...ef-belyeg/


Ferenc József hasonmása:

1912 | Február
Apróságok képekben
Huszadik SZázad

I.Ferencz József hasonmása - Urschacher József


szerintem csak távolról ....





XIII. Alfonz spanyol királynak, a czárnak csalódásig hü alteregoit már ismerjük. Nemrégen a német császárnak hasonmását is felfedezték egy szászországi vadász személyében. Uralkodónknak nem egy hasonmása ismeretes Magyarországon és Auszrtiában is, a hadsereg idõs tisztjei között van több hasonlatos arcz és alak, most azonban egy olyan hasonmásra akadtak, a ki a megszólalásig hasonlít uralkodónkhoz. Az illetõ Ursacher József nyugalmazott fogházfelügyelõ, a wienerwaldi Habsburg menház õre. Ursacher ez idõ szerint hatvan éves.



Könyvek:



LEGENDÁK VADÁSZKALANDJAI

A vadászat szeretete nemtõl, életkortól illetve társadalmi pozíciótól és ismertségtõl is független. Ez utóbbira hoz számos példát Bernhard Eibisberger könyve, a Nagy nevek – híres vadászok.
Sokan, sokféleképpen mutatták már be a kötet fõszereplõinek életpályáját és jelentõségét, azonban mint vadász igen ritkán kerül szóba Roosevelt, Ferenc József vagy Charles Bronson.
Ez az érdekes egymás mellé állítás adja meg a könyv pikantériáját, különlegességét.

Bernhard Eibisberger: Nagy nevek – híres vadászok; Elektra Kiadóház