Hozzászólások
Sisi Fórum » :: Sisi - Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia :: » Udvarhölgyek, bizalmasok
 Téma nyomtatása
Ferenczy Ida
maya40
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Ferenczy_Ida.jpg
 
Mrs Nicholson
[img]http://www.museum.hu/photo/kecskemet/keptar/images/0101_t3487_maxi.jpg[/img] is not a valid Image.
Vecseszéki Ferenczy Ida (Kecskemét, 1839. április 7. - Bécs, 1928. június 28.[1]) az ereklyés hölgy, Erzsébet császárné és királyné bizalmasa és felolvasónõje.

Vecseszéki Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. Neveltetése nem lépte túl a korabeli vidéki város lehetõségeit, ugyanis a kecskeméti fõiskola növendékei lányok nem lehettek. A kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida hamar kitûnt környezetébõl intelligenciájával és azzal, hogy saját erejébõl, autodidakta módon gyarapította tudását. A felolvasást Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónõ mellett nyílt alkalma gyakorolni, amikor az írónõ férje fõügyész kinevezése révén 1862-ben a városba került.

A császári udvarban
Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni. Egy évre rá már olyan jelentõs elõrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérõnõt keresett, akivel ezen a nyelvet tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát és a találkozás után õt vette maga mellé társalkodónõnek. Hogy az egyszerû, kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida neve hogy került fel ennek a listának az aljára az mind a mai napig vitatott. A feltételezések általában Deák Ferenc és Almásy grófné nevét szokták említeni. Ferenczy Gergely mindazonáltal örömmel engedte el leányát Bécsbe: „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak.

Erzsébet királyné, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát azonnal megszerette Idát, a kezdeti idõkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos titkos nyelvvé vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: "Ida nekem nem felolvasónõm, Ida nekem barátnõm!" Az 1866-os magyarországi útját követõen Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd késõbb Deák Ferenccel is. Ám Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a késõbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is. Ám emellett Ferenczy Ida levelezõpartnerei voltak többek között Falk Miksa, Thallóczy Lajos, a mártírhalált halt miniszterelnök özvegye, gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fûzte a királyné udvarhölgyei közül gróf Festetics Máriához, Majláth Saroltához, Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz.

Ferenczy Ida köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el a királynét. A császárné ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnéjának, melyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja õt. Leveleiben mindig a közvetlen és baráti "Kedves Idám!" megszólítást használta. Emellett azért Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. Ferenczy Ida hivatalosan felolvasónõi minõsítésben szerepelt a császárné személyzetében. Szobái a Burgban és Gödöllõn is közvetlenül Erzsébet királyné szobáihoz csatlakoztak, és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.

Ferenczy Ida annyira szerette úrnõjét, hogy még azt az ötletét is kész volt segíteni, hogy Schratt Katalin, a Burgtheather színésznõje az õ szobáján keresztül jusson be a Hofburgba amikor Ferenc Józseffel találkozik. Ezekkel a találkozásokkal kapcsolatban maga a császár is gyakran írt neki levelet. Ferenc József Ida iránti nagyrabecsülésérõl és tiszteletérõl tett tanúbizonyságot, amikor megfestette Erzsébet portréját Benczúr Gyulával a számára.

Erzsébet királyné halála után
A királyné 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta; saját szavai szerint: "Erzsébet királyné életével mindent elvesztettem". A genfi tragédia után a királyné udvartartásának ki kellett költöznie a Burgból. Az egykori felolvasónõ elõször a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált.

Élete végéig Erzsébet királyné emlékének élt. Maga köré gyûjtötte az elérhetõ relikviákat és egyik fõ szervezõje volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentõs látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.

Kapcsolata Kecskeméttel
Kecskeméthez való ragaszkodása akkor nyilvánult meg a leglátványosabban, mikor 1907-ben Kada Elek polgármester (unokahúgának, Ferenczy Agusztának férje) kérésére közbenjárt Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti szentlõrinci puszta megszerzése ügyében. Neki köszönhetõ, hogy a már opciót szerzett Agrár Bank helyett Kecskemét vásárolhatta meg a 11 ezer holdas birtokot. De egyéb jótékonysági alapítványokat is tett, a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorulókat és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott Kecskemét szegényeire. Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.

1928-ban hunyt el az osztrák fõvárosban. A bécsi Ágoston-rendiek Loretto-kápolnájában ravatalozták fel, majd koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetõben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy család sírboltjában apja és testvérei mellett.

Forrás: http://hu.wikiped...renczy_Ida [/justify]
Szerkesztette: Mrs Nicholson - 2010.10.26. 16:08
½Azt kívánnám, hogy lelkem, szívem egy kis nyílásán röppenne az ég felé.½
 
Ugrás a fórumra: