Bob Dent új könyvében kritikus szemmel vizsgálja meg Budapest számtalan szobrát és köztéri emlékmûvét, s megmutatja, milyen izgalmasan tudnak mesélni a magyar történelemrõl.
" Egy szobor állítása sok kérdést vet fel. Ki rendelte meg a munkát, mikor és miért? Ki készítette a szobrot? Milyen ember volt a szobrász? Mennyi idõbe telt, mire a szobor ténylegesen a helyére került? Mit próbált mondani nekünk az emlékmû az ábrázolt alakról vagy alakokról? Mit mond nekünk arról a történelmi korról, amikor eltervezték és létrehozták?Hogyan lehetséges hogy ugyanazt a személyt több, egészen különbözõ szobor is megörökíti? Van-e valami furcsaság a szoborban - esetleg a kísérõ szövegben vagy a mellékfigurákban? Miért épp azon a helyen áll?
Mi történt a hivatalos felavatásának napján, és mi más történt még akkortájt? Állt-e a szobor valaha valami más eseménynek a középpontjában, és ha igen, miért? Mindig ugyanazon a helyen állt? "Eltûnt"-e valaha, hogy talán késõbb visszakerüljön ugyanarra vagy esetleg egy másik helyre? Ugyanolyan volt, amikor visszakerült, vagy megváltozott? Megváltozott-e anélkül, hogy elmozdították volna? E kérdések közül nem mindegyik vonatkozik minden - akár Budapesten, akár máshol lévõ - szoborra, de néhányuk, különbözõ kombinációkban, bizonnyal föltehetõ mindegyik emlékmûvel kapcsolatban. Egy könyv, melyben Budapest egyetlen nagy szoborpark!
Budapestet hasonlították már élveteg asszonyhoz, mások szerint multikulturális olvasztótégely, a délutáni dugók idején pedig a legtöbbet szidott város az országban.
Budapestnek sok arca van, például tekinthetjük egy óriási szoborparknak is, ahogy Bob Dent író tette. Dent 1986 óta él Budapesten, több könyve is megjelent magyarul. Legfrissebb mûve (Mesélõ szobrok - Budapest köztéri emlékmûvei) pedig Budapest szobrait mutatja be egy szubjektív séta keretében.
- Melyik a kedvenc budapesti szobra?
Bob Dent: - Nincs igazán kedvencem, de Budán (a Karinthy Frigyes út és az Irinyi József utca sarkán) van egy Karinthy Frigyes szobor, ami szerintem elég mókás. Karinthy egy lámpaoszlop körül járkál, amirõl egy mellszobor néz le rá, aki nem más, mint õ maga. Tudom, hogy a szobrász Karinthy írásaiból merítette az ihletet, de számomra akkor is nagyon szórakoztató ez a mûvészi megoldás.
- És melyiket nem kedveli?
Bob Dent: - Nincs olyan szobor, amelyiket külön, kiemelten nem szeretnék. Viszont a Dózsa György úti 56-os emlékmû masszív, fémtömbje nagyon furcsa számomra. Semmi nem utal arra, hogy 1956-nak állítana emléket, így nem tudom, hogy honnét kéne ezt tudnunk?
- Melyik a kedvenc szobor-sztorija?
Bob Dent: - A Parlament mellett található Kossuth szoborcsoporté, ugyanis amit ma látunk ott, az nem az eredeti alkotás. A korábbi szoborcsoportot 1945 után cserélték le. Egyrészt túl pesszimistának tartották, másrészt túl sok nemes volt rajta, grófok, földesurak stb. Így Kossuth maradt, a nem kívánatos kékvérûeket pedig felváltották a nép egyszerû fiai. A szobor maga a vegytiszta szocialista-realizmus. Lenyûgözõ!
Kossuth-szoborcsoport, Budapest
- Ha valakinek pusztán a szobrok alapján kéne véleményt alkotnia a magyar történelemrõl és kultúráról, Ön szerint milyen eredményre jutna?
Bob Dent: - Mikor állítottak egy szobrot és miért? Kit ábrázol? Ha egy szobor eltûnt, vajon vissza fog-e kerülni valaha a helyére? Változtattak-e egy szobron, elmozdították-e? Ezek a kérdések jóval nagyobb léptékû történelmi, elsõsorban politikai, változásokra reflektálnak. Jól mutatja ezeket a változásokat, ha megnézzük az ugyanarról a személyrõl különbözõ korszakokban készült szobrokat, például a József Attila ábrázolásokat. Más szóval a szobrok „haladnak" a korral, történetük pedig része egy nagyobb történetnek, ami maga a történelem.
József Attila szobor
- Mi volt a munkamódszere a könyv írásakor?
Bob Dent: - Nagyon sok kutatási anyagot néztem át, katalógusokat, könyveket, régieket és újakat egyaránt. A könyvtárakban a régi újságokat böngésztem, nagyon érdekesek voltak a korabeli tudósítások. Emellett sok életrajzi kutatást is kellett végeznem, nem csak az ábrázolt emberekkel kapcsolatban, hanem az alkotók és szervezõk személyét illetõen is. A munka legnehezebb része azonban a szobrok végigjárása volt. A könyvben szereplõ fotók zömét én készítettem, keresztül-kasul bejártam a várost. Na az kemény volt!
- Tervez újabb könyvet?
Bob Dent: - Jelenleg 1930 Magyarországáról írok. Érdeklõdésem oka, hogy a két világháború közötti idõszakban ekkor voltak a legnagyobb munkás tüntetések. Ez év szeptember 1-jén volt egy tüntetés, ahol a rendõrség belelõtt a tömegbe, egy férfi pedig meghalt. Szeretném bemutatni, hogy mi történt, az eseményeket párhuzamba állítani más országok és korok történéseivel.
- Kíván még kulturális témákkal foglalkozni vagy a kultúra csak egy " módszer", hogy megismerje Magyarországot?
Bob Dent: - Leginkább mindkettõ. Véleményem szerint a kultúrának is van történelme, ami sokszor politikai értelemben vett történelem. Miközben a klasszikus értelemben vett történelemnek is vannak kulturális aspektusai. Azt hiszem nem nagyon szétválasztható a kettõ.
Az Emberek és hatalom c. százoldalas fejezetben
Szent István, Szent Gellért, Imre herceg, Mátyás király, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc, József fõherceg, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Batthyányi Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, Táncsics Mihály, Baross Gábor, Sissi, Rudolf fõherceg, Károlyi Mihály, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István és Kovács Béla, Nagy Imre és a Hõsök tere szobraival ismerkedhetünk meg.
[img]http://www.szabadfold.hu/files/public/temp/shYLYxaY_1_350x230.png[/img] is not a valid Image.
Liverpooli fûnyíróból budapesti amatõr történész
Bob Dent 1949-ben született Észak-Angliában, iskoláit Harrogate-ben, Leeds-ben és Londonban végezte. Dolgozott tejszállítóként, helyhatósági fûnyíró, raktárosként, volt kamionsofõr, nyomdász és tipográfus, alapítója Liverpool legrégibb könyvesboltjának. 1986-tól Budapesten él, brit lapok szabadúszó szerzõje, ide látogató forgatócsoportok ügyintézõje, rádiótudósító és filmnarrátor, idegenvezetõ, amatõr történész.
Hét könyvet írt Magyarországról, ötöt Budapestrõl, köztük brit turistáknak szóló irodalmi, történelmi bédekkereket. Magyar nyelvû kötetei: Budapest 1956, A dráma színterei (2006),Magyarország kívülrõl, belülrõl (2008), Mesélõ szobrok : Budapest köztéri emlékmûvei (2009), valamennyi az Európa Kiadónál jelent meg.
[img]http://www.szabadfold.hu/files/public/temp/aKcebmQm_1_350x230.png[/img] is not a valid Image.
- S már itt a legújabb kötete, a Mesélõ szobrok, melyben Budapest köztéri emlékmûveit - mesélteti- .
- Budapest a szobrok városa. Sokszor elmegyünk e szobrok, emlékmûvek mellett, melyekrõl nem tudjuk, kit ábrázolnak, milyen eseményeket idéznek, nem ismerjük a történetüket, ebbõl a szempontból mintha "láthatatlanok" lennének. Sissi, Erzsébet királyné szobra arra is példa, milyen hosszú idõ telik el az ötlettõl a megvalósításig. Az osztrák sógornõm által " Közép-Európa Dianájának " nevezett Sissi szobrára az elsõ pályázatot 1900-ban hirdették meg, de csak 1932-ben került sor az avatására. Mesélnek a szobrok készítésük körülményeirõl is. A Parlament északi oldalán álló Károlyi Mihály szobrot Varga Imre tervezte, akinek mûtermébe ellátogatott Károlyi akkor még élõ özvegye, Andrássy Katinka is. Megnézte a készülõ munkát, de tiltakozott az ellen, hogy Károlyi monoklit és díszzsebkendõt viseljen, mivel a férje sohasem használt ilyesmiket. Aczél György is elment a mûterembe, javaslatára megmaradt a monokli, de a díszzsebkendõt elhagyták.
Az Erzsébet királyné és Rudolf szoborról írottakat majd hozom hamarosan a könyvbõl!!!
Bob Dent: Mesélõ szobrok - Budapest köztéri emlékmûvei, Európa Könyvkiadó 2009, 330 oldal, 3900 Ft
