[img]http://www.utazzitthon.hu/images/program/titkok-balok-utazasok-idoszaki-kiallitas-godollo-3-m.jpg[/img] is not a valid Image.
Titkok, bálok, utazások c. kiállítás nyílt a Gödöllõi Királyi Kastélyban
Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett el magyarul tanulni. A magyar hamarosan titkos nyelvvé vált közte és felolvasónõje, Ferenczy Ida között.
„Idának fõleg a fésüléskor és hajmosáskor kellett jelen lennie - hogy az idõ hasznosan teljék a magyar nyelvû társalgással, amit az ott lévõ komornák és fodrásznõk nem értettek.” - írja Brigitte Hamann történész. Titok az is, hogy hogyan kerülhetett fel a kisnemesi származású Ferenczy Ida neve a császárnénak ajánlott arisztokrata társalkodónõk listájára, de tény, hogy hamarosan Erzsébet egyik leghûségesebb barátnõje, bizalmas ügyeinek kezelõje lett. Erzsébetet magyarországi reprezentációi alkalmával számos magyar udvarhölgy és palotahölgy vette körül. Az udvarhölgyek egy része világjáró utazásain is elkísérte, együtt élték át vele a kimerítõ hajóutakat, gyalogoltak vele hosszú órákon át.
Kik voltak ezek a hölgyek és mi mindent tudhattak Erzsébetrõl? Hogyan éltek, s mirõl mondtak le azért, hogy a királynét szolgálhassák?
2012-06-09 - 2012-09-30
Június 9-én új idõszaki kiállítással jelentkezik a Gödöllõi Királyi Kastély. Olyan tárlatot nyitnak meg a nagyközönség elõtt, ahol a látogató eredeti, sok esetben eddig ismeretlen, vagy még soha ki nem állított tárgyat fedezhet fel Erzsébet királyné használatából.
Erzsébetet magyarországi reprezentációi alkalmával számos magyar udvarhölgy és palotahölgy vette körül. Az udvarhölgyek egy része világjáró utazásain is elkísérte, együtt élték át a kimerítõ hajóutakat, gyalogoltak vele hosszú órákon át. Kik voltak ezek a hölgyek és mi mindent tudhattak Erzsébetrõl? Hogyan éltek, s mirõl mondtak le azért, hogy a királynét szolgálhassák? Gödöllõn a Hölgyek Évében június elején nyíló idõszaki kiállításon ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A királyné környezetének egyik elsõ magyar tagja a köznemesi származású Ferenczy Ida volt, aki nagyon hamar barátnõjévé vált. Ferenczy Ida hagyatékából több eddig még soha ki nem állított tárgyat is bemutatunk: csipkék, kesztyûk, kesztyûtartó ládika, illatszeres doboz.
Erzsébet királyné gyorsan tudatára ébredt saját szépségének, és az abban rejlõ hatalomnak. Saját környezetét is szerette ennek jegyében alakítani: szolgálattevõ udvarhölgyei kivétel nélkül a szép hölgyek körébõl kerültek ki.
A vitrinekben elhelyezett tárgyakat szemlélve, a kiállított levelek másolatait böngészve a látogató elképzelheti, milyen is lehetett ennek a titkos, zárt udvari világnak a részese lenni.
A kiállítás helye a gödöllõi kastély Rudolf-szárnya, amely nemcsak hiteles történelmi helyszín (Rudolf trónörökös és udvartartásának lakosztályai) hanem új színfolt is egyben.
[img]http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2012/06/sisi16.jpg[/img] is not a valid Image.
A Titkok, bálok, utazások címû kiállítás egyik kurátora, Kaján Mariann elmondta, hogy a kastély Rudolf-szárnyában elhelyezett egyedi iratanyag, illetve az igazi “csemegéket” is tartalmazó több mint kétszáz személyes tárgy egy részét a Nemzeti Múzeumból kölcsönözték, a többi a kastély saját múzeumából való.
Ez utóbbi körbe tartozik Erzsébet királyné kedvenc, köznemesi származású udvarhölgyének, felolvasónõjének, késõbbi barátnõjének, Ferenczy Idának a hagyatéka. A részben eddig soha ki nem állított holmik között csipkék, kesztyûk, díszes ládikák, illatszeres dobozok idézik fel az udvari szolgálat titkait.
Egy visszaemlékezés szerint Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett magyarul tanulni, s hamarosan a magyar vált a Ferenczy Idával közös titkos nyelvvé. “Idának fõleg a fésüléskor és hajmosáskor kellett jelen lennie, hogy az idõ hasznosan teljék a magyar nyelvû társalgással, amit az ott lévõ komornák és fodrásznõk nem értettek” — írta Brigitte Hamann.
[img]http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2012/06/udvarferenczy.jpg[/img] is not a valid Image.
Balra Ferenczy Ida
A tárlatlátogatók ehhez hasonló részleteket tudhatnak meg egyebek mellett Erzsébet másik kedvelt udvarhölgye, gróf Festetics Mária kilenc naplójának egyik kiállított kötetébõl, magyarázta a kurátor. Mint mondta, nemcsak a királyné körül tevékenykedõ, õt külföldi útjaira is elkísérõ nõi segítõk öt tagja, hanem maga Erzsébet is "megelevenedik" a kiállított tárgyaknak köszönhetõen.
Megtekinthetõ majd (igazi kuriózumként) a királyné egyik eredeti kalapja, legyezõje, csipke stólája és cipõje, míg az udvari bálok kellékei közül a ruhákon kívül különösen figyelemre méltó az a két csokipapír, amelyet a Vendéglátóipari Múzeumból hoztak el a szervezõk.
A bálozók általában csipkével díszített, különleges portrékkal ellátott papírba csomagolt csokoládét kaptak ajándékba, emelte ki Kaján Mariann.
A Hölgyek éve rendezvénysorozat részeként nyíló idõszaki kiállítás szeptember 30-áig látogatható a gödöllõi Grassalkovich kastélyban.
[img]http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2012/06/udvar1.jpg[/img] is not a valid Image.
Sissirõl már Nemere is írt könyvet, ez magában jelzi, micsoda téma. Nem mellesleg a nagyobb magyar könyvtárakban legalább negyedfélszáz tétel szól róla, ezzel majdnem megelõzi férjét, akinek több dolgot is köszönhet, többek közt, hogy szabad lelkét a spanyol etikett 'várbörtönébe' zárták egy életre (errõl lásd a verseit is), no meg hogy a tõle elkapott vérbajra az akkoriban megszokott higanykezeléstõl kihullottak a fogai, ezért is nem mosolyog egyetlen képen sem. (Talán ugyanez a megoldás a rejtélyes Mona Lisa-mosoly esetében is. De még talán korai és csúf halálát is neki köszönheti, hiszen Luigi Lucheni anarchista nem véletlenül õt: a monarchia egyik szimbólumát szúrta hátba egy reszelõvel , pedig õ csak egy kedves bajor hercegnõnek született. No de nem Sissi most a fõszereplõ, hanem az õ budai cercle-je.
Az oly népszerû történelmi, fõleg középkori filmsorozatok nyomán azt hihetik sokan, udvarhölgynek lenni nem volt más, mint remek fedõállásban a király ringyójaként tenni a szépet. Alighanem kár lenne tagadni azokat az idõket, amikor nem kevés igazság rejlett ebben, de érettebb korba lépve Európa nagyasszony nem tûrt ilyesmit és a legmagasabb arisztokrata családok asszonyai közül kerültek ki az efféle (egyben afféle kasztokat jelölõ) címeket viselõ hölgyek.
Az elõkelõ baromfiudvart persze egy kakas felügyelte: id. báró Nopcsa Ferenc (igen, abból a híres-neves Nopcsa-családból 26 éven át szolgált E. fõudvarmestereként: szervezte az utazásait, igazgatta a királynéi udvartartást. Lehetett dolga elég, Erzsébet nem csak nagy túrázó, sétáin sorra lemaradtak mögötte az udvarhölgyek, de nagy utazó is volt.
Alsóbb rangú szolgálat volt a palotahölgyé, de õk is csak nemesek lehettek, illetve a tolongás miatt (a legjobb ajánlólevél lehetett, ha valaki lehúzott pár évet az udvarban) arisztokrata lánykák is felbukkantak ezen az alsóbb "polcon".
