Hozzászólások
Sisi Fórum » :: Habsburg rezidenciák :: » Gödöllõ
 Téma nyomtatása
A Gödöllõi Királyi Kastély új szárnyáról
Jtoti
A magyar kastélymúzeumok népszerûsége a történelemben betöltött szerepük és a mai megközelíthetõségük függvénye. A fejlõdõ és a látogatott kastélyok mellett bõségesen akadnak kevésbé impozáns, alig felújított kastélyok vagy kúriák is. Ha kevésbé megközelíthetõ, de rendezett, páratlan természeti környezetû épületrõl van szó, akkor szerencsésebb esetben kastélyszállóvá alakítják, és megmentik az enyészettõl. A Gödöllõi Királyi Kastély a látogatottabb muzeális intézmények közé tartozik.

images.magyarmuzeumok.hu/g01.jpg


A kastély Gizella-szárnyát az 1996-ban megnyitott királyi kastély felújítási tervének utolsó részeként adták át 2011. szeptember 26-án. A helyi lakosság és a szakma egyaránt várakozással fogadta a kastély történetét bemutató szárnyat, amely az állandó kiállítás hat termét foglalja magában.

A Gizella-szárny az eddig is látogatható Erzsébet-szárnyból nyílik. Erzsébet királyné lakosztálya mellé helyezték a királyi gyermekek szobáit, innen az elnevezése. A trónörökös, Rudolf fõherceg számára alakították ki a barokk színház feletti lakosztályt, mely így a legkisebb hercegnõ szobáinak folytatásában helyezkedik el. Mindkét épületrészt 2011-ben nyitották meg a látogatók elõtt, de míg a Gizella nevét viselõ az állandó kiállítás részeként mutatkozott be, addig az utóbbi az aktuális idõszaki kiállításnak ad helyet.
A kiállítás

A felújított szárny elkülönül a korábban átadott részektõl. Módosult a korábban megszokott koncepció: hely hiányában termenként más-más személyt, illetve korszakot mutatnak be. Elsõ látásra aránytalannak tûnhet a felosztás: Erzsébet királyné és Ferenc József gödöllõi éveit egy-egy szárny mutatja be, míg Horthy Miklós itt töltött idõszakát csak egy szoba reprezentálja. Ám a feliratokból kiderül, hogy az a család, amelyik éppen benne lakott, az egész kastélyt birtokába vette. Gödöllõ a császári pár rezidenciájaként vált híressé, így az állandó kiállításnak is ezt kell hangsúlyoznia. Az újonnan átadott termek azonban kiegészítõ tudást is nyújtanak: az új kiállítás az épület szerepére és használatára is koncentrál.

images.magyarmuzeumok.hu/g02.jpg

Az új szárny elõtere, a kváderes, festett folyosóterem ad otthont két hatalmas olajfestménynek, melyek a sokat emlegetett királyi párt ábrázolják az 1868-as koronázási öltözékben. Az átjáró lezárja ezt a folyosórészt, és megnyitja a Habsburg-galériát, valamint átjárást biztosít egy másik terembe, ahol az új tárlat is kezdõdik. A korábban átadott termek elrendezése nem tette lehetõvé pihenõhelyek (fotelok, székek) elhelyezését, így a látogató ebben a teremben ülhet le elõször. Praktikus elgondolás, galériákban is alkalmazzák nagyobb mûalkotások elõtt.

images.magyarmuzeumok.hu/g03.jpg

Az elsõ teremben a kastély barokk korszakát ismerhetjük meg az oly jellegzetes falfestészet segítségével. A rendezõk látványos megoldással éltek: a szobát szimmetrikusan kettéválasztották az egykori válaszfal mellett, amelyre az épület restaurálása közben bukkantak rá. Egyetlen eredeti tárgy szerepel itt: egy klasszicista kályha. A három asztalon számítógép és egy érintõképernyõ található még, amely az önálló látogatók kiállításban megszerzett tudását bõvítheti.

A kastély kabalafigurájává vált herceg Egérváry Elemér a mesekönyv szerint a kastélyban élt, és történetei segítségével nyújt ismeretet a kisebb korosztálynak. A kisegér kalandjai az épületrész felújításával egyidejûleg jelentek meg nyomtatott formában. A számítógépeken három nehézségi fokozaton lehet játszani. Visszatérõ kedvelt játék a puzzle, ahol a kastély egy-egy enteriõrjének képét lehet kirakni. Elektronikusan kiszínezhetõk a kastélyt ábrázoló régi képeslapok, vagy játékos formában kitalálhatók a kastélyparkban élõ állatok. A közepes nehézségi szinten már Erzsébet királyné és Ferenc József családjának családfáját kell megrajzolni, majd összepárosítani az állandó kiállítás egy-egy tárgyát tulajdonosával. Legyezõk, írólapok, könyvek – melyek tartozhatnak Rudolf herceghez vagy akár Ferenczy Idához. Kreatív megoldásnak találom, hogy a játék tervezõi a kiállításban szerzett információkra, nem pedig az elõzetes tudásra építenek.

images.magyarmuzeumok.hu/g04.jpg

A második teremben Mária Valéria szalonját ismerhetjük meg. A Gizella-szárnyban ez az egyetlen terem, ahol enteriõrös megoldással élnek, holott a kastély többi részében ez a domináns. A korabeli leírásoknak megfelelõen a falakat halványkék textiltapéta borítja (az elõbbi barokk terem kivételével). A szalon berendezése eredeti, az ülõbútorok mellett ezüst gyertyatartó, varróállvány, varróasztalka és madárkalitka. A sarokban rokokó kályha áll. A szoba stílusa illeszkedik a császári korszakot bemutató termek stílusához. A kiállított öt olajfestmény egy kis romantikát is kölcsönöz a szoba hangulatának.

images.magyarmuzeumok.hu/g05.jpg

A szalonban találkozunk elõször azzal a bravúros megoldással, amely aztán a többi teremben is visszatér. A szervezõk kreativitását dicséri a vitrines megoldás, amely nem csupán praktikus, de esztétikailag is tökéletesen illeszkedik a kiállítótérbe. Az üvegvitrin egy látszólag antik komód tetején helyezkedik el, amelynek faragása és fogantyúi is a kastély bútorait utánozzák. A négy fiók közül a felsõ kettõ nyitott, benne fényképek, írásos dokumentumok láthatók. A mûtárgyakat két milliméter vastag üveglap alatt helyezték el, a fiókok sínen mozognak, ám fékezõ rendszer van beépítve, amely megakadályozza a becsapódást. Állagvédelmi szempontból is praktikus megoldás, noha nem használnak természetes fényt a kiállításban, mégis védik a fényképeket azzal, hogy „fiókban tartják”.

images.magyarmuzeumok.hu/g06.jpg

A fiókos komódok mellett korhû ülõalkalmatosságok állnak (ahogy a barokk teremben a számítógépek elõtt is). Tapasztalataim szerint a látogatók nagy többsége nem veszi észre ezt az installációt, így nemcsak a pluszinformációkról marad le, hanem a nyitogatás élményérõl is.

images.magyarmuzeumok.hu/g07.jpg

A következõ termekben két-két idõszakot helyeznek el a rendezõk – helyhiány miatt. A harmadik terem egymást követõ rövid korszakokat mutat be. A helyiség egyik oldalán a IV. Károly Gödöllõn felirat olvasható. Az utolsó Habsburg uralkodó is többször járt a kastélyban, 1918 õszén itt értesült a Monarchia összeomlásáról. A vitrines fiókokban IV. Károly és Zita királyné koronázási fényképei láthatók, a koronázási programmal, valamit a koronázási ünnepség egy belépõjével.

images.magyarmuzeumok.hu/g08.jpg

A szoba másik fele .A Tanácsköztársaság idõszaka a Gödöllõi Kastélyban címet viseli: itt a látogató a kastély eddig ismeretlen, ám korántsem dicsõséges idõszakáról kap ismereteket. 1919 májusában itt rendezték be Stromfeld Aurél (a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege vezérkari fõnökének) fõhadiszállását. Így aztán õ is külön vitrint kapott.

images.magyarmuzeumok.hu/g10.jpg

A Horthy-korszak bemutatása látható a következõ teremben. Három vitrin áll itt: az egyikben Horthy személyes tárgyait, a másik kettõben pedig a korszak jellegzetes magyaros viseletét mutatják be, kiegészítve egy katonai gyermekzubbonnyal. A másik hasonló installációban Ghyczy Jenõ külügyminiszter díszruhája látható. Egy magánszemély jóvoltából az öltözet mellett a miniszter kitüntetései is szerepelnek.

A terem falain 15 nagyított fénykép és egy Horthy Miklóst ábrázoló olajfestmény látható. A komód fiókjaiban további 9 fénykép és két képeslap a korszak egyik legkiemelkedõbb eseményérõl, a gödöllõi Jamboree rendezvényrõl. Ez utóbbi csak említés szintjén szerepel a kiállításban, ami nem is probléma, hiszen a Gödöllõi Városi Múzeum állandó kiállításának is ez a témája.

Az ötödik teremben a második világháború alatt mûködõ katonai bázis, valamint az azt követõ évtizedekben berendezett szociális otthon mindennapjait láthatjuk. Enteriõrszerû megoldásokkal teszik átérezhetõbbé a korszakot: az egyik sarokban egy fém öltözõszekrény, vele szemközt az otthon lakóinak éjjeliszekrénye. Fényképes molinóháttérrel teremtenek térhatást az installációban.

images.magyarmuzeumok.hu/g09.jpg

A második világháborút bemutató képek megrázóak, szörnyû belegondolni, hogy ilyen állapotba került az épület. Az öltözõszekrények üveggel fedettek, de sajnos sokszor elfelejtik bennük felkapcsolni a villanyt, így az ott elhelyezett levelek, újságrészletek szinte olvashatatlanok. A restaurálás során bukkantak rá, egy kályha mögötti kéményben, a fel nem bontott levelekre, amelyeket az itt állomásozó orosz katonáknak küldtek.

A szemközti falon a szociális otthont bemutató fényképek függnek, illetve a Kastélyok lakói címû film (rendezte Elek Judit, 1966) részletei láthatók. Meg kell említeni Ozory Aladár munkásságát, aki a szociális otthon kiemelkedõ fontosságú igazgatója volt az 1960-as években. Örököseinek hála, a kastély tulajdonába kerültek használati és dísztárgyai, valamint az intézménnyel kapcsolatos dokumentumai. Lelkes amatõrként a kastély történetével is foglalkozott, és a kutatásainak sokat köszönhet a kiállítás is.

A hatodik, egyben utolsó terem a felújítás évtizedeivel és a 2011-es EU-s elnökséggel foglalkozik. A falon 35 színes fénykép mutatja meg az épületrestaurálás fázisait. 1986-ban kezdõdött a munka, fontos dátum volt a megnyitás elõtti év, 1995, majd 2003, amikor a munkálatok zöme befejezõdött. A fiókos vitrinek ebben a teremben is jó szolgálatot tesznek. Üveg mögött szemlélhetjük meg a csodálatos stukkórészleteket és kályhatöredékeket. A fiókokban megtapinthatjuk a textiltapétákat és a függönyöket, akárcsak a bútorok és parketták részeit.

images.magyarmuzeumok.hu/g11.jpg

A terem másik felében a 2011-ben Gödöllõn megrendezett európai uniós elnökségi üléssorozat képeit, tárgyait (például az alkalomra tervezett egy méter magas herendi vázát, az elnökség idején készült csoportképeket, a vitrines fiókokban a menükártyákat és a „magyaros” ajándéktárgyakat) tekinthetjük meg.

A Gizella-szárny az egyetlen épületrész, amelynek szobáit széles folyosó kíséri. Már 1750-es években is ideiglenesen építették az istállópadlás emeleti részét (palotahomlokzattal), majd 1751-ben, Mária Terézia látogatása után alakították át az épületrészt. Az apropó Grassalkovich Antal és Forgách grófné házassága volt, akik közösen nevelt gyermekeikkel a kastélyba költöztek. Az eladósorban lévõ gyermekek igényinek megfelelõen alakították ki az emeletet. A földszinttel ellentétben a nagyobb helyiségek nem középfolyosóról, hanem szélesebb folyosóról nyíltak, ebbõl érzékelhetõ, hogy már ekkor reprezentatív térnek szánták. A Grassalkovichok középnemesi sorból emelkedtek arisztokratává, új pozíciójukat pedig családi galériával is erõsítették. A folyosó ablakai kelet felé néznek, ami szórt fényt biztosít, így kiváló térnek bizonyul festmények kiállítására. Ma ide kerültek a Habsburg-családot ábrázoló festmények. A képek több intézménybõl származnak: a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, a Budapesti Történeti Múzeumból, de a legtöbb a Pannonhalmi Fõapátság gyûjteményébõl. Stefánia fõhercegnõ (Rudolf fõherceg özvegye) hagyatékából származnak a Habsburg-portrék. A képek a folyosó két oldalán láthatók, de sem idõrend, sem tartalmi rend nem bontakozik ki. A festmények nagy részénél nincs feltüntetve sem a személy, sem a születési és halálozási ideje, sem a kép keletkezési ideje.

images.magyarmuzeumok.hu/g12.jpg

Kiállításkritika

A Gizella-szárny az állandó kiállítás része, fõ szerepe pedig az ismeretátadás. A célja a Gödöllõi Királyi Kastély történetének részletes bemutatása, vezérfonalként az építészettörténet és a politikatörténet szolgál. Minden korosztályt igyekeztek megszólítani, magyar és külföldi látogatókhoz egyaránt szólnak.

A bemutatás helyszíne hat terem: a saroktól sarokig tartó szárny. A termek alapterülete elegendõ lenne a téma felvázolására, ám a tagolást a teremszám nehezíti. Három helyiség is két-két korszakot mutat be. A haladási irányt jelölték a rendezõk: a kváderes szobából a kiállítótermekbe vagy a Habsburg-galéria felé is menni lehet, ám ez utóbbit egy bársonykordonnal elrekesztették. A kiállítás megtekintése a galéria portréival zárul(na). Mivel ez a hosszú folyosó csupán festményekkel van tele, melyek összefoglaló felirata a kordonnal lezárt végen van, a látogatók nagy többsége csak rápillant mint hosszú térre, és továbbsétál a kijárat felé. A kastélymúzeum téli karbantartási szünete elõtt a galéria még nem volt elrekesztve, így a látogatók számára a kiállítás haladási iránya nem volt egyértelmû. Ugyanakkor biztos volt, hogy mindent megnéznek (legalábbis elsétálnak elõtte), hiszen visszaterelték a látogatót a bejárat felé. Most tavasszal nyílt meg az új múzeumbolt, melyet a Gizella-szárny földszintjére telepítettek át. Így most a kiállítás megtekintése után a museumshop felé terelik a látogatót, a Habsburg-galéria rovására.

A tudományos elvek érvényesülnek a prezentációban: a rendezõk igyekszenek objektívek maradni. Egyértelmûen pozitív korszaknak mutatják a barokk, majd királyi korszakot, ami az építkezések, fejlesztések miatt a kastély fénykorának is nevezhetõ. A megvalósításban tartalmi komplexitásra törekedtek, bár leginkább az életmód- és politikatörténet kap szerepet a prezentációban. A magyar történelem hangsúlyos, hiszen egy helyi intézmény történetét dolgozza fel a kiállítás. Az ismert személyek szerepe mindig hangsúlyos, de a tömegek nem jelennek meg.

A muzeológiai eszközök komplexitásának jeles példája a Gizella-szárny. A kastély múltjából csak egyedi tárgyak szerepelnek, de az írásos dokumentumok (meghívó, program, menükártya, levél) mellett rengeteg fénykép és használati tárgy látható. Audiovizuális eszközök napjaink szemléletét tükrözik (számítógép, érintõképernyõ, plazmatévé).

A hat terem egyetlen enteriõrje Mária Valéria szalonját mutatja be. Ez tartalmilag a korábbi szárnyak mintáját követi. Tíz vitrin, három fej nélküli bábu a prezentáció eszköztára, valamint tablófunkcióban lévõ bekeretezett fényképek. A vitrinek biztonságosak, esztétikusak és korhûek. A megvilágítás felülrõl érkezik, a nagyobb tárolók kisebb emelvényen állnak.

A kiállításban szereplõ képi ábrázolások vegyes összetételûek. A fényképek nagy része nagyított másolat (ez nincs feltüntetve), az eredeti tárgyak fóliában a fiókokban vannak elhelyezve. Ide sorolhatjuk az olajfestményeket is, amelyek egyedi mûalkotásként jelennek meg. Térkép vagy diagram nincs, de a téma nem is teszi szükségessé.

A kiállításban szereplõ magyarázó elemeknek tekinthetõk a feliratok, képek. A kiállítás címe (A Gödöllõi Királyi Kastély története a királyi nyaralóhelytõl napjainkig) csupán az érintõképernyõs számítógépen olvasható, a kastély állandó kiállításai menüpontban. Sem a feliratokon, sem a papíralapú kiállítási térképen nem szerepel. Címfeliratok nincsenek. Az összefoglaló feliratokat termenként függesztették ki. A halványkék alapon fekete betûk jól olvashatók, a feliratok ugyanakkor belesimulnak a halványkék textiltapétába. A négynyelvû – magyar, angol, német és francia – tárgyfeliratok helyigényesek, hiába apró betûsek. Egy jó minõségû katalógus vagy kiállításvezetõ lehetne gyógyír a problémára. A szövegek mennyisége elegendõ, stílusa és nyelvezete közérthetõ. A rendezõk az aktív síkra is figyeltek, bár a nagyobb vitrineknél talán megoldhatatlan a probléma. Az alsó feliratok túlságosan alacsonyra kerültek, de a vitrint magát sem lehet jobban megemelni, mert ez az esztétikai hatást megbontaná.

A rendezõk nagy hangsúlyt fektettek a mûtárgyvédelemre. Az újonnan átadott Rudolf- és Gizella-szárny légkondicionált, ami állandó hõmérsékletet és páratartalmat biztosít a tárgyak számára. A vitrinekben viszont nincs kihelyezve hõ- és/vagy páratartalom-mérõ. A termekben elhelyezett csillárok szórt fényt adnak, de spotlámpákkal a tárgyakat felülrõl világítják meg. Sokkal élvezhetõbbek lettek ezek a termek, mint a korábbiak. Az ablakok fényvédõ fóliázására is ügyeltek, a kiállítóterekben fából készült spalettával takarták el a nyílászárókat, így természetes fény nem éri a mûtárgyakat. A komódos vitrinek mûtárgyvédelmi szempontból is fontosak: a fiókban elhelyezett tárgyak nincsenek kitéve állandó fénynek. Az eredeti fényképeket fóliázva helyezték el a fiókokban. A hagyományos, nagyobb méretû vitrinek felülrõl megvilágítottak szórt fénnyel, diszkréten beépítve.

A kiállítás megtekintése során megfogalmazódott észrevételeimbõl most csak egyet emelek ki: a Habsburg-galériát. Az õsgaléria megvalósítása remek ötlet volt, a nádori ág bemutatása Magyarországon eddig páratlan kezdeményezés, és jól használja a kiállítóteret is. A festmények feliratait kellene kissé kiegészíteni dátumokkal, valamint a folyosón elhelyezett, könnyen értelmezhetõ családfával. Magam is tapasztaltam, hogy a látogatók nagy része még József nádort sem tudja elhelyezni történelmünkben, nemhogy a tankönyvekben alig emlegetett távolabbi rokonait.

A tárlat szemléletében modern, eszközeiben hagyománykövetõ. E kettõsség nem vált a kiállítás kárára: izgalmassá teszi a bemutatott anyagot.

Török Ivett

http://www.magyar...tortenetek
 
Ugrás a fórumra: