"Erzsébet kultuszában különös helyet foglal el a vallásos eredetû elem, lévén kultuszának egyik alapmetaforája a második Szent Erzsébetként való megjelenítése, ami az 1870-es évektõl kezdi eluralni a kultikus stílt: "Ama régi királyleányért mintegy azonos ajándékul kaptuk mi a németektõl a bajor herczegnõt, hogy az egyház canonisatiója nélkül is igazi szentjévé, védangyalává legyen a magyarnak. Õ is beteget ápolt nálunk: az elnyomatás kórságában sínlõdõ nemzeti lelket; õ is fölemelte szíve drága szeretetével a lesulytottakat, és az õ irántuk tanusított vonzalmának még apró ajándékai is, mint a thüringiai herczegasszony kötényében az alamizsnadarabok, vigasztalásunknak változtak rózsáivá ama szomorú idõkben." ffgabentõ
"Mítoszának egyik fõ patrónusa a katolikus egyház volt, mely igyekezett felhasználni a második Szent Erzsébet-jelenséget. Ez legjobban az Erzsébet napi gyászmegemlékezések során figyelhetõ meg, miután 1900-as évtized végén ismét Árpádházi Szent Erzsébet kerül fokozatosan elõtérbe, és az õ személye révén emlékeznek meg a királynéról. E vallási vonulat azonban éles ellentétben állt Erzsébet személyiségével, aki közismerten antiklerikális volt és istenhite eltért a katolikus dogmáktól: "az idõk kezdetétõl fogva minden predesztinálva van, és az embernek nincs hatalma ezzel a predesztinációval szemben, melynek alapja nem más, mint Jehova kifürkészhetetlen akarata." ffgabetõl
[img]https://s-external.ak.fbcdn.net/safe_image.php?d=AQA6XuWeLRURHkA5&w=90&h=90&url=http%3A%2F%2Fm.blog.hu%2Fsnippets%2Fblog%2Fte%2Ftemplomablakanno%2F2011%2F06%2F%2F81%2F81e7fa4b2daac4d6ccc8faaecc733f66.png[/img] is not a valid Image.
Erzsébet királyné emlékének Edelényben szenteltek elõször templomot. királyné kultuszának egyik jellegzetes elemére, Árpádházi Szent Erzsébet alakjával való "egybeolvadására" a templombelsõben történt utalás, ahol a szentély középsõ üvegablaka Szent Erzsébetet ábrázolja, Erzsébet királyné arcvonásaival. Az ablak Roskovics Ignác budai várpalotai mûve alapján Walther Gida mûhelyében készült. Ez ugye ugyanaz, amit itt Mona fekete-fehérben betett. ffgabentõl
[img]https://s-external.ak.fbcdn.net/safe_image.php?d=AQBugjaC4Csris4c&w=90&h=90&url=http%3A%2F%2Fminchen.ungarninfo.org%2FCMS%2Fbilder%2FEdelenyFA.jpg[/img] is not a valid Image.
Roskovics Ignác (1854-1915) magyar egyházi és zsánerfestõ. Az 1882-es téli kiállításon olyan sikerrel szerepelt, hogy egycsapásra a legismertebb vallásos festõk sorai közé emelkedett. Számtalan egyházi munkái mellett Õ festette a Budavári Királyi Palota Szent István termének díszéül szolgáló festményeket is. Ezek azért fontosak számunkra, mert a kor üvegfestészeti munkáiban rendszeresen visszaköszönnek a szóban forgó képek. Palka József, Zsellér Imre és Ligeti Sándor is elõszeretettel használta õket, ha nem is mindet, de a Roskovics-féle Szent Erzsébet általánosan megfigyelhetõ az említett mesterek munkái között.
Roskovics Ignác neve elõször az Egyházmûvészeti
Lapban 1880-as évfolyamának elsõ számában, az Egyházfestészeti
pályázat kapcsán szerepel. A pályázaton
Szentlélek eljövetele címû vázlatával a 100 forintos,
harmadik díjat nyerte el. Az 1881-es pályázaton ismét
indult, ahol az általános eredményekhez képest megint
jól szerepelt.
Minden évben indult a pályázaton eközben
már a müncheni akadémiára járt, és 1882-ben
római tanulmányútra indult, ahonnan 1884-ben tért
haza. Ungváron telepedett le, rövid ideig rajztanítással
foglalkozott,majd Budapestre kerülve 1885-ben elnyerte
a Képzõmûvészeti Társulat 600 Ft-os mûvészeti
díját. Ennek köszönhetõen már nemcsak egyházi körökben,
de az egész országban ismeretségre tett szert.
Roskovics Ignác: Szent Margit és Szent Erzsébet.
Archív fotók a MNG Festészeti Osztályának Fotótárából,
ltsz: 91.9; 91.10. Roskovics Ignác: Szent Margit és Szent
Erzsébet. Terézvárosi Avilai Szent Teréz Plébániatemplom
Az eredeti Roskovics-féle vászonképek hollétérõl a
nagyközönség sokáig semmit sem tudott, pedig a Magyar
Nemzeti Múzeum gyûjteményében õrizték õket.
1990-ben azonban a Nemzeti Múzeum arra hivatkozva,
hogy a Történeti Képcsarnok elsõsorban hiteles
képeket gyûjt, így a XIX. század végén keletkezett
Árpád-házi királyok és szentek inkább a Galéria profiljába
tartoznak, átadta õket a Magyar Nemzeti Galériának.
26 Ilyenformán a Történelmi Képcsarnokból
még 1951-ben átkerült, két Szent István-jelenettel
együtt kiegészülhetett a teljes sorozat.
Az újabb kutatások alapján derült fény arra, hogy a
budapesti terézvárosi templomban található falképek
valószínûleg a Szent István-terem képeinek redukált
változatai, ezek Roskovics szignóját viselik
magukon 1915-ös évszámmal. A datálás érdekessége,
hogy Roskovics halála elõtt (1915) néhány évvel már
megvakult, ezért az 1915-ös dátum nem a képek keletkezési
idejét jelentheti, hanem valószínûleg a templomba
kerülésük idõpontjára utalhat.
[img]https://fbcdn-sphotos-a.akamaihd.net/hphotos-ak-ash4/312547_157509601010877_100002555157123_270233_964539910_n.jpg[/img] is not a valid Image.
Szerkesztette: Jtoti - 2011.10.24. 10:51
