A könyv második , bõvített kiadását kaptam meg Mrs. Nicholsontól, akinek neve meglepõen
jól rímmel a szerzõével , és aki nagy örömet szerzett ezzel nekem.
E népszerû könyv számtalanszor volt az egyetemen a könyvtárban a kezemben, sokszor magam mellé vettem vagy magammal is vittem, hogy a közlekedés közben is hangulatba hozzon.
A könyv emlékeztetett újra arra, amit már sokszor elmeséltem, hogyan is kerültem én Sisi közelébe. Mert bár a történelmi érdeklõdésemnek is van köze a rajongásomhoz, mégis azt hiszem egy kis mûvészettörténeti és kultúrtörténeti ismeret kellett ahhoz, hogy ez a rajongás ilyen kapcsolatrendszert hozhasson létre számomra.
Mert e csodás kor kiemelkedett számomra a magyar évszázadok közül annyira, hogy évekig meghatározta az érdeklõdésem fonalát, melyet csak gombolyítottam, és arra a következtetésre juttatott , hogy minden ami megadja hazánk képét és ami végül is kiemelt minket és egy európai országból az Osztrák-Magyar Monarchiává tett, adta a lehetõséget ehhez.
Sokan nem így vélekednek, megvetéssel tekintenek a gyûlölt Habsburg uralom idejére, és elfelejtik, hogy ekkora fejlõdésre ami elérhetõvé tette számunkra hogy oda tartozzunk és egyben össze is kötött bennünket, nem jöhetett volna létre nélkülük.
Ennek a csodás kis könyvnek van egy különös hangulata ami mindent megmagyaráz és vissza röpít bennünket ebbe a korba a hangulatán keresztül, ott kell lennie mindenki polcán. Nekem csak két fejezetem (15.-16-)volt kimásolva belõle, de a munkahelyemen elérhetõ volt számomra.
Most mondhatom, beleolvasva pár év múltán nem is értem hogy tudtam nélkülözni, mert azok közé a könyvecskék közé tartozik, amiben mindig talál valami újat és sok információt az ember a hangulatteremtõ stíluson felül is.
A szerzõ újságíró, 18 éven át, egy évvel ezelõttig, Bécsben élt és onnan tudósított.
Riportjai, személyes találkozói, interjú, alkalmat adnak a várostörténeti érdekességek megismerésére.
Kapcsolatok, barátságok illetve felületes ismeretségek révén ízelítõt kapott a bécsi mentalitásból, ezeket 2004-ben összegezte már és most ez bõvítette hazaérkezése után.
De kapcsolata Béccsel , Ausztriával ma sem szûnt meg, egy internetes portál a www.szervuszauszt... fõszerkesztõje, és reméli, ahogy õ fogalmazta meg: "Titokban remélem, hogy egyszer, miután végleg hazatértem, valaki megkérdezi, mi hiányzik legjobban a bécsi évekbõl" -re - úgy válaszol majd- "Minden és semmi."
A sokat sejtetõ és ígérõ fejezetek mögött megannyi izgalmas történet rejt a könyv , de nekem a legkedvesebb a stílus, ami még élvezetesebbé teszi számunkra az információkat.
Fejezetrõl fejezetre olyan ígéretes címek mögött bukkannak fel történetek, mint, Legendák a kapun túl vagy Kávéházvilág , de olyanok is, hogy Káposzta és szecesszió : Naschmarkt vagy Hatvanezer négyzetméterkultúra de az itt nagyobb figyelemre számot tartható fejezetekben sincs hiány, hiszen a Duna-parti örömök, a Régi és új varázslat, Megújuló belvárosi paloták, Habsburgok lépten-nyomon, Ha nyár, akkor Schönbrunn vagy Lanz csak róluk szól a mi kedvenc történelmi szereplõinkrõl, azonban az összes fejezet teli s teli van izgalmas sorokkal a számunkra is.
Még egyszer köszönet ezért a szép és értékes ajándékért Mrs Nicholsonnak, aki meglátogatott Pomázon és ezen felül is elkápráztatott kedves személyiségével . Hát ilyen az amikor rokonlelkek találkoznak.
A nap folyamán játszottunk egy Sissi - s puzzle-t természetesen a Piatnik-tõl Bécsbõl és hárman Ilonkával, teljesen ugyan annyi párt emeltünk és gyûjtöttünk egybe, amin már egy cseppet sem lepõdtem meg.
Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet azzal, hogy olvassa ha eddig még nem találkozott vele, de ha igen és már meg is vette az elsõ kiadást, vegye meg ezt a bõvítettet is illetve, ajándékozza meg vele azt akit nagyon szeret, de annak is megveheti akit szeretne a barátjává tenni, mert nagy esélye lesz erre is!
Szászi Júlia A császárváros Bécsbõl Bécsrõl
Második, bõvített kiadás
Kalligaram, 2010.
Az elsõ kiadás
A Moly véleménye:
Járt már a Kedves Olvasó Bécsben? Nem is egyszer?Talán mégsem tudja, hogy a bécsiek szívesen laknak gáztartályokban, természetesen luxuskivitelûekben, vagy azt, hogy a Városnak szépséges Lidója van a Duna partján, és hogy poétáik hirdetõoszlopokon teszik közzé verseiket? Hát azt tudja-e, milyen a bécsi állatkert? Milyenek a hétköznapjai a híres bécsi fiúkórusnak? Merre vannak a legfrissebben rendbe hozott paloták? Mi a titka a lipicai ménesnek? Hol találhatók a legérdekesebb Habsburg-emlékek? Hogyan alakult ki a Múzeumi Negyed? Hát a Bösendorfer zongora múltját ismeri-e? És azt vajon tudja-e, hogy láthatja – és veheti meg – az ismét divatos dirndlit? És hogy mik azok a Flakturmok? Hogy miért szól olyan szépen a Bécsi Filharmonikusok muzsikája? Hol van a bolhapiac? Hol kapni a legjobb fagylaltot és süteményt? Mikor tartják a zenei fesztiválokat? Hogyan készül a marhafartõ? És ami tán a legfontosabb: mi a városvezetés titka, mitõl olyan gondozott és élhetõ város Bécs? És miért olyan jó egy szépséges régi bérházban lakni? Ahol e könyv szerzõje él, a tizenkét éve Bécsbõl tudósító Szászi Júlia, aki most a városnak egy másik arcát rajzolja meg, nem azt, amit minden útikönyvbõl megismerhetünk. Hanem azt, amit inkább csak az ott élõknek mutat. Szerkesztette: Jtoti - 2011.06.26. 09:55
