[img]http://www.papiruszportal.hu/kepek/korboncnok/2006_02/monarchia_rajzok.jpg[/img] is not a valid Image.
Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria fõigazgatója pedig egy albumot, melyet a kiadó és a galéria a Monarchia egyik nagyszabású, Rudolf trónörökös vezette kulturális vállalkozásának grafikáiból, rajzaiból állított össze.
Rudolf trónörökös kezdeményezése
A környezetvédelmi miniszter után megszólaló Bereczky Loránd elmondta, hogy természetesen az Élõvilág Enciklopédia kitûnõ könyv, de a kiadó aznap bemutatandó mûveinek legjobbikát õ tartja a kezében. A megszokott jó kedélyû, humorral fûszerezett elõadásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a könyvmûhely kapcsolata nem új keletû, s azért is sokra becsüli a Kossuth igazgatóját, mert Kocsis András Sándor más kiadóvezetõkkel ellentétben sûrûn megfordul náluk, így nem csupán egy-egy kötet megjelentetésekor találkoznak. A fõigazgató kiemelte, hogy Hessky Orsolya nagyszerû bevezetõ tanulmányt írt a munkához (a képanyagot is õ válogatta össze), s a fotók Berényi Zsuzsa jóvoltából tökéletesen visszaadják a grafikák hangulatát. Bereczky a kötet szép kiállításán kívül azért is örül a kiadványnak, mert a rajzokat, grafikákat az állagromlás miatt nem kedvelik a fényt csak idõszakosan lehet bemutatni.
A kötet a Monarchia egyik nagyszabású, Rudolf trónörökös vezette kulturális vállalkozásából örökül hagyott és a Nemzeti Galéria tulajdonában lévõ grafikákból, rajzokból tár a nagyközönség elé 120 alkotást. Rudolf (Laxenburg, 1858 - Mayerling, 1889) Habsburg-trónörökösökhöz képest liberális szellemû tanulmányokat folytatott, elmélyedt a természettudományokban is amíg apja meg nem tagadta a továbbtanulását , így került kapcsolatba például Alfred Brehmmel (Az állatok világa). 1884-ben azzal az ötlettel kereste meg Ferenc Józsefet, hogy a Monarchia népeit bemutató sorozatot indítana. Az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben sorozat Rudolf szívügyévé és életmûvévé vált, s a XIX. század második felének legnagyobb könyvkiadási vállalkozásának bizonyult.
A mûvet német és magyar nyelven akarták kiadni, ezért a magyar szerkesztõbizottság vezetésére Rudolf felkérte Jókai Mórt. Jókai regényeinek és magánéletének ismerete mellett sokszor elsikkadunk kultúrpolitikai tevékenysége fölött. Épp a Kossuth adta ki száz évvel késõbb, reprint formájában a Révai Testvérek Irodalmi Intézet 1898-as munkáját, mely 1848-nak állított emléket: Ezernyolczszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Bródy Sándor és Rákos Viktor mellett Jókai az egyik szerkesztõ. Jó lenne tudni, Rudolf apja milyen érzésekkel ha egyáltalán vette kezébe e könyvet. Nem mellesleg Benyovszky Móric mûvelõdéstörténeti csemegének számító naplóját is Jókai ültette magyarra (legutóbbi kiadása: Benyovszky Móric madagaszkári jegyzõkönyve 1772 1776, Kossuth, 2005). És ezek csak morzsák az életmûbõl. A magyar sorozat keretében 1885 és 1902 között 23 füzetet adtak ki. Bár Magyarországon szemben az osztrák tartományokkal üzletileg nem volt sikeres a vállalkozás, a kulturális értéke megkérdõjelezhetetlen.
A sorozathoz a kor legkiválóbb grafikusai készítették a mintegy 4500 illusztrációt. Sõt, olyan mûvészeket is felkértek, akik inkább a festészetben alkottak addig maradandót: Benczúr Gyula, Ligeti Antal, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, s még Stefánia, Rudolf feleségének munkái is helyet kaptak. A kor legjobb grafikusai természetesen nem maradhattak ki, így Cserna Károly, Nádler Róbert, Rauscher Gyula és Háry Gyula.
A kötet jó szívvel ajánlható a történelem iránt érdeklõdõknek, hiszen a rajzok a hétköznapi történelem lenyomatai is. A szó szoros értelmében korrajzok születtek, hiszen erre kérték fel a mûvészeket. Azok is tanulságos látleletet kapnak, akik a Monarchiára mint az egyesült Európa elõfutárára tekintenek. De sokaknak egyszerûen egy nem mindennapi mûvészeti album lesz. Ki így, ki úgy közelíti meg, az biztos, hogy a méretében is tekintélyt parancsoló könyv egész embert kíván: kézbe kell venni, nem lehet csak úgy vonaton, buszon nézegetni azonban ha már kézbe vettük, lehet simogatni a rajzokat, melyek, mint Bereczky Loránd mondta, kultúránk kitörölhetetlen részét képezik.
Kossuth Kiadó
2005
Szerkesztette: Jtoti - 2011.05.24. 22:00
