Ezt a könyvet Lipót Ferdinánd királyi nagyherceg írta(Toskána örökös nagyhercege)
Elõszó
Bécs, 1923 julis 22.
(Itt így ír könyvérõl)
"Nem azzal az érzéssel irom ezeket a feljegyzéseket, mintha én most történelmet irnék.
A nagy história döntésben nem mûködtem közre, s a szereplõit csak a magánéletben figyelte meg.
De megfigyeltem õket...
Nem láttam sok nagy dolgot, de sok apró dolgot figyeltem meg a nagyokon.
És veszedelmesen jó emlékezõtehetségem van...
Iró nem vagyok. Nem izgat, hogy nagy körvonalakban egyetlen vonással, vagy egyetlen mondattal jellemezzek
embereket vagy eseményeket. S ha izgatna is ez a vágy képtelen vagyok rá.
Történetiró meg éppenséggel nem vagyok.
Az államélet nagy problémáit mindig messzire elkerültem.
A történelem segédtudományai közül legfeljebb ha a genealógiához konyitok valamit, amennyiben érdekel, hogy honnét lettem és ki vagyok...
Még memoirokat se tudnék irni.
Valami kellék hiányzik belõle: nem tudok igazán gyûlölni.
Pedig harag és irányzatosság a memoir-iró kérdéses értékû elõjoga.
Én ezt a jogot nem akarom igénybe venni.
Mert véletlenül egy nagy embert láttam a maga emberi kicsiségében, azért nem akarom egy anekdota révén egyidõre legalább nevetségessé tenni. Egyes aprólékos jellemvonásokat, anekdotaszerü apróságokat mégis elbeszélek, hátha a késõbbi történetiró valami hasznát látja.
De ezekez az anekdotákat nem keresem, nem találom ki (ami nem is megengedett dolog), nem halmozom, nem élezem ki és nem becsülöm tul.
Egyszerüen nem csodálkozom azon, hogy a világ sorának intézõi is csak emberek voltak, felruházva emberi gyengeségekkel.
Mindig is igy volt, nem is lehet máskép.
Emberfölötti nagyságok leirását ne várja tõlem az olvasó. Olyanok nem kerültek az utamba, vagy legalább én nem láttam õket olyanoknak.
Legfeljebb nagyobb embereket ha láttam.
Nincs is más céljuk ezeknek a feljegyzéseknek, csak hogy az olvasó jobban lássa a multat.
És boldog volnék, ha a mult jobb meglátásából tanulna valamit a jövõre.
Ám ez is csak ábránd.
Az emberek nem akarnak tanulni..."
A könyv az én egyik kedvencem, ha lehet ezt itt leírni.
Elég korrekt betekintést ad a császári udvarba.
Segít abban nekünk, hogy a császárt egy kicsit
jobban is megismerjük a távolabbi családtagjain keresztül is.
Azonban nem egy száraz tényleíráson keresztül, hanem
egy szellemes unokaöcs személyes tapasztalatai alapján.
Szerkesztette: Jtoti - 2011.05.07. 14:53
