Hozzászólások
Sisi Fórum » :: Habsburg - Lotharingiai ház :: » Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd Károly fõherceg
 Téma nyomtatása
Élete
Jtoti
Habsburg - Lotaringiai Ferdinánd Károly Lajos fõherceg (Erzherzog Ferdinand Karl Ludwig Joseph Johann Maria von Österreich (* Bécs, 1868. december 27. München, 1915. március 10.), osztrák fõherceg, magyar és cseh királyi herceg, cs. és kir. vezérõrnagy, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, Károly császár és király nagybátyja. 1911 után Ferdinand Burg polgári néven élt, a korabeli magyar sajtóban Burg Ferdinánd néven említik.


upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Ferdinand_Karl_Austria_1868_1915_photo1901.jpg


Ferdinánd Károly fõherceg 1868. december 27-én született Bécsben. Édesapja Habsburg - Lotaringiai Károly Lajos fõherceg (1833 - 1896), I. Ferenc József császár és király öccse, Habsburg - Lotaringiai Ferenc Károly fõhercegnek (1802 - 1878) és Zsófia fõhercegnének (1805 - 1872) fia volt. Édesanyja Károly Lajos fõherceg második felesége, Mária Annunciáta nápoly - szicíliai királyi hercegnõ (Principessa Maria Annunciata di Borbone della Due Sicilie, 1842 - 1871), II. Ferdinánd nápoly - szicíliai királynak (1810 - 1859) és Habsburg - Tescheni Mária Terézia Izabella fõhercegnõnek (1816 - 1867) leánya volt. Ferdinánd Károly a házaspár harmadik gyermekeként született:

Ferenc Ferdinánd fõherceg (186 - 1914). Apjának 1896-ban bekövetkezett halála után õ lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig.
Ottó Ferenc fõherceg (1865–1906), aki Mária Jozefa Lujza szász királyi hercegnõt (1867 - 1944) vette feleségül, az õ fiuk lett Károly császár és király, az Osztrák - Magyar Monarchia utolsó uralkodója.
Ferdinánd Károly Lajos fõherceg (1868 - 1915).
Margit Zsófia fõhercegnõ (1870 - 1902), aki Albrecht württembergi herceghez ment feleségül.

Ferdinánd Károly féltestvérei, apjának harmadik házasságából, amelyet a Bragança - házból való Mária Terézia portugál infánsnõvel (1855 - 1944) kötött:

Mária Annunciáta fõhercegnõ (1876 - 1961), aki a Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor fõapátnõje lett.
Erzsébet Amália fõhercegnõ (1878 - 1960), aki Aloys (Alajos) von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az õ fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.

Katonai pályafutása

Édesanyját háromévesen veszítette el. Mostohaanyja, Mária Terézia fõhercegné nevelte nagy szeretettel. Gyermekkorát fõleg a reichenaui uradalomban és az artstetteni kastélyban töltötte. Mint minden Habsburg fõherceg, tizennyolc éves korában megkapta az Aranygyapjas rendet, és még ugyanebben az évben, 1884. április 25-én hadnagyként bevonult be a 4. ulánus ezredhez. Hároméves katonai kiképzés után áthelyezték a 2. mûszaki ezredhez, érdeklõdésének megfelelõen. Itt léptették elõ fõhadnaggyá 1889. október 26-án.

Ferenc József egyetlen fia, Rudolf trónörökös 1889. január 30-án Mayerlingben meghalt (valószínûleg öngyilkosságot követett el). 1896-ban a császár legidõsebb öccse, Károly Lajos fõherceg is elhunyt, ekkor az õ legidõsebb fia, Ferenc Ferdinánd fõherceg lett az új trónörökös, aki tuberkulózisban szenvedett, bár 1896-ban váratlanul felgyógyult, viszont 1900. július 1-jén rangon aluli házasságot kötött Chotek Zsófia grófnõvel, és emiatt le kellett mondania gyermekei trónigényérõl. Idõsebb öccse, Ottó Ferenc fõherceg feslett életû playboy volt. Bécsben általános volt a vélekedés, hogy Ottó várhatóan szintén lemond trónigényérõl, ha neki kellene trónra lépnie. Ezekben az években tehát a harmadik fivérre, Ferdinánd Károlyra egyre többen kezdtek úgy tekinteni, mint a Monarchia trónjának lehetséges várományosára.

A trónöröklés sorsa végül egészen másként alakult, de ezek a dinasztikus körülmények igen sok (fõleg külhoni) kitüntetést és érdemrendet hoztak Ferdinánd Károly fõhercegnek, katonai pályafutása idején. 1891. november 28-án a szász Rautenkrone Rendet, 1893. január 31-én a württembergi Koronarend nagykeresztjét. 1893. április 26-án elsõosztályú századossá léptették elõ, és az 5. felderítõ zászlóaljhoz helyezték. Ugyenezen év október 27-én áthelyezték Innsbruckba, a nagyhírû tiroli 1. Császári Hegyivadász (Kaiserjäger) ezredhez, ahol 1895. október 27-én õrnaggyá, majd 1897. április 22-én alezredessé léptették elõ. 1897. június 4-én kitüntették a bajor Szent Hubert - Renddel, 1898. október 3-án a szerb Fehér Sas Érdemrend Nagykeresztjével.

1898. október 27-én ezredessé léptették elõ, és áthelyezték a tiroli Császári Vadászok 4. ezredéhez. Egy hónappal késõbb, november 30-án megkapta a Katonai Érdemkeresztet. Ez a kitüntetés szorosan kötõdött Ferenc József császár és király 50. uralkodói jubileumához. Minden Habsburg fõherceg, aki ekkor aktív katonai szolgálatban volt, és korábban még nem kapta meg ezt kitüntetést, most megkapta az Érdemkeresztet. Ferdinánd Károly fõherceget 1899. április 21-én áthelyezték a Császári Vadászok 3.ezredéhez. Május 13-án kinevezték az ezred parancsnokává. Június végén kinevezték a 48. gyalogezred tulajdonosává (azaz tiszteletbeli parancsnokává). A következõ néhány év során a körzet katonai parancsnokaként több külföldi kitüntetést kapott: a spanyol III. Károly-Rend nagykeresztjét aranylánccal (1900. június 8-án), a perzsa sah gyémántokkal kirakott arcképét (1900. október 19-én), a Japán Császárság Krizantém-Rendjét (1900. május 6-án), a szász - weimari - ház Fehér Sólyom-rendjének nagykeresztjét (1901. június 18-án) és a Porosz
Királyság Fekete Sas-Rendjét (1901. november 27-én).

Ferdinand Burg és neje, született Berta Czuber

1900-ban Ferdinánd Károly legidõsebb bátyja, Ferenc Ferdinánd trónörökös feleségül vette Chotek Zsófia grófnõt. Rangon aluli (morganatikus) házasságához csak úgy kaphatta meg az uralkodó engedélyét, ha lemond gyermekeinek trónöröklési jogáról. Ferenc Ferdinánd trónörökös elvárta, hogy öccsei, Ottó Ferenc és Ferdinánd Károly szolidárisak legyenek vele, és támogassák õt az uralkodó családdal szemben, de mindketten oly mértékig hûek maradtak a dinasztikus elvárásokhoz, hogy egyikük sem vett részt bátyjuk esküvõjén. A megbántott Ferenc Ferdinánd sohasem bocsátotta meg öccsei
"árulását ".

Körülbelül ugyanekkor történt, hogy Ferdinánd Károly fõherceg megismerkedett Berta Czuber (1879-1979) polgárleánnyal, Emanuel Czuber egyetemi tanárnak, a bécsi Mûszaki Egyetem matematika-professzorának leányával. A fõherceg, akinek fõ érdeklõdési területe (a színházi élet mellett) a mûszaki tudományok voltak, mindig szívesen vállalta a bécsi Mérnökbál fõvédnökségét. Itt találkozott elõször a 21 éves, vonzó Berta Czuberrel, beleszeretett. A császári ház fõrangú tagja és egy közrendû személy közötti szerelmi kapcsolatot az uralkodóház semmiképpen sem tûrte volna. Kapcsolatuk elsõ két évében a fõherceg Bécsben majd Trientban szolgált területi parancsnokként. Ebben az idõben találkozásaikat titokban tartották.

1902. október 17-én Ferdinánd Károly megkapta a császár legmagasabb elismerését parancsnoki teljesítményéért. Ez jogosította a Bronz Katonai Érdemérem (Signum Laudis) viselésére. Kinevezték a prágai 18. gyalogezred parancsnokává, majd hamarosan, 1902. október 26-án vezérõrnaggyá léptették elõ. 1903-ban kapta utolsó katonai kitüntetéseit: június 2-án a Máltai Lovagrend Nagykeresztjét, és október 6-án az orosz Szent-András-Rend nagykeresztjét.

Titkos szerelmi viszonyáról szóló pletykák azonban egyre terjedtek. 1903 végén a fõherceg elszánta magát, és házassági engedélyt kért császári nagybátyjától. A kedvezõ döntés érdekében kész volt felajánlani, hogy önként kilép a hadseregbõl, lemond katonai rangjáról, vagy akár azt is, hogy elhagyja Bécset, ha cserébe kapna egy udvari színházi intendási (Hoftheater - Intendant) állást. Ferenc József kitért a döntés elõl, nem volt hajlandó foglalkozni unoköccse ügyével. Ferenc Ferdinánd azonban elérkezettnek látta az idõt, hogy törlesszen öccsének. Hecckampányba kezdett az udvarnál, és követelte öccsének példásan szigorú megbüntetését. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy Ferdinánd Károly vezérõrnagyot, a császár unokaöccsét 1904. október 14-én az uralkodó utasítására azonnali hatállyal elbocsátották a császári és királyi hadsereg kötelékébõl, egészségügyi okokra hivatkozva. Azt tanácsolták neki, hagyja el Bécset, és maradjon távol a fõvárostól. A házasodási engedélyt azonban továbbra is megtagadták tõle.

Kitaszítva

Ferdinánd Károly ekkor Berta Czuberrel együtt saját tiroli birtokára menekült. A meráni Obermais községben, Rottenstein kastélyában éltek, távol a nyilvánosságtól. 1909. augusztus 15-én a svájci Chur városában titokban összeházasodtak. Ferenc József csak 1911-ben értesült arról, hogy unoka öcccse rangon aluli házasságot kötött, uralkodói tiltás ellenére. Augusztusban megfosztotta unokaöccsét a Habsburgi összes nemesi címeitõl és jogaitól, érvénytelenítette összes kitüntetést és érdemrendjét. Õt magát és születendõ utódait kizárta a trónöröklésbõl, végül kitiltotta õket Bécsbõl. A sértett Ferenc Ferdinánd elégtételt érezhetett. Maga Ferenc József valamelyest enyhített Ferdinánd Károly büntetésen, és szerény évjáradékot juttatott unokaöccsének, az uralkodócsalád saját pénzkeretébõl. A kitagadott fõherceg felvette a polgári Ferdinand Burg nevet, amelyet korábban apja, Károly Lajos fõherceg használt álnévként, utazásai alkalmával. Házassága Berta Czuberrel gyermektelen maradt.

[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/73/Ferdinand_Karl_Austria_1868_1915_BertaCzuber.jpg[/img] is not a valid Image.

Amikor Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét 1914 júniusában Sz@rajevóban meggyilkolták, kitagadott öccse különleges engedélyt kapott, hogy Bécsbe utazhasson, legidõsebb bátyjának és sógornõjének temetésére. Megtört, idõs ember benyomását keltette. Az uralkodócsalád tagjai szembetûnõ módon nem vettek tudomást róla. Néhány hónappal ezután, 1915. március 10-én Ferdinand Burg, az egykori Ferdinánd Károly fõherceg maga is elhunyt, 47 éves korában, Münchenben. Sorsának különös tragédiája, hogy 1914-ben, legidõsebb bátyja meggyilkolásakor második bátyja, Ottó Ferenc már nem élt (1906-ban halt meg). Ha Ferdinánd Károly 1909-ben nem kötött volna rangon aluli házasságot, akkor 1914-tõl nem Ottó Ferenc fia, Károly fõherceg lett volna az Osztrák - Magyar Monarchia trónörököse, hanem Ferdinánd Károly fõherceg.

Özvegye több, mint hat évtizeddel élte túl, õ százéves korában, 1979. július 5-én hunyt el. Mindketten a dél-tiroli Merán közelében fekvõ Untermais községben, a Maria Trost zarándoktemplom kriptájában vannak eltemetve.
Szerkesztette: Jtoti - 2011.04.22. 20:52
 
Ugrás a fórumra: