[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Karl_Ludwig.jpg/398px-Karl_Ludwig.jpg[/img] is not a valid Image.
Károly Lajos fõherceg édesapja Habsburg - Lotaringiai Ferenc Károly fõherceg (1802 - 1878) volt, II. Ferenc (1768 - 1835) német-római császárnak, magyar és cseh királynak (1804 után I. Ferenc néven osztrák császárnak) és császárnénak, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly - szicíliai királyi hercegnõnek (1772 - 1807) második fia.
Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnõ (1805 - 1872) volt, I. Miksa bajor királynak, és második feleségének, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnõnek leánya.
Károly Lajos a család harmadik gyermekeként született.
Felnõtt kort megérõ testvérei:
Ferenc József fõherceg, késõbb I. Ferenc József osztrák császár (1830 - 1916)
Ferdinánd Miksa fõherceg, a késõbbi I. Miksa mexikói császár (1832 - 1867)
Lajos Viktor fõherceg (1842 - 1919), akit homoszexuális hajlamai miatt késõbb kitagadtak a császári családból.
Anyja, Zsófia fõhercegné erõsen hívõ katolikus szellemben nevelte fiát. A fiú ennek következtében a vallási õrület határára jutott, hintójából áldást osztott az utcai járókelõknek. Taníttatását Bombelles Henrik irányította (Rudolf fõudvarmesterének apja). Károly Lajos, ellentétben bátyjával, Ferenc Józseffel, nem jeleskedett a politikai pályán. A szokásos katonai pályát futotta be. 1848-ban, 15 évesen a 7. császári ulánus ezred tulajdonosa és ezredese lett. Késõbb a Subov orosz dragonyos század fõnöke, majd a 8. porosz királyi ulánus ezred tulajdonosa.
1853 - 1855 között a galíciai helytartóságnál mûködött. 1855-ben Tirol tartomány császári helytartójává nevezték ki, ezt a hivatalt hat éven át töltötte be. 1861. március 9-én altábornaggyá, majd 1884 októberében lovassági tábornokká nevezték ki. Azonban a politikát és a katonai mesterséget nem sokra tartotta, inkább a mûvészeteket kedvelte. Több mûvészegylet védnöki tisztségét viselte, gyakran rendezett bálokat és jótékonysági rendezvényeket. A Vöröskereszt helyettes védnöki, az " önkéntes mentõtársulat " védnöki tisztségét töltötte be, elvállalta az 1873-as bécsi világkiállítás fõvédnöki tisztségét is. 1877-ban a Bécsi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Károly Lajos fõherceg háromszor nõsült. Mindhárom feleségét édesanyja, a szigorú Zsófia fõhercegné választotta ki számára (a harmadikat már halálának évében, 1872-ben).
Elsõ házasságát Margit Karolina szász királyi hercegnõvel (1840 - 1858), I. János (1801 - 1873) szász király és Amália Auguszta bajor királyi hercegnõ (1801 - 1877) leányával, I. Miksa bajor király unokájával kötötte. Az esküvõt 1856. április 11-én tartották Drezdában, de a fiatalasszony két évvel késõbb, 1858. szeptember 15-én Monzában meghalt, mindössze 18 évesen. A házasság gyermektelen maradt. Elsõ feleségének halála után az özvegy fõherceg hosszabb ideig Rómában élt, az államügyektõl is visszavonult.
Második felesége Mária Annunciáta Nápoly - szicíliai királyi hercegnõ (1842 - 1871), II. Ferdinándnak (1810 - 1859), Nápoly és Szicília királyának és Habsburg - Tescheni Mária Terézia Izabella fõhercegnõ (1816 - 1867) leánya volt. A hivatalos házassági szerzõdést 1862. október 16-án kötötték Rómában, a tényleges esküvõt 1862. október 21-én tartották Velencében. Mária Annunciáta 1871. május 4-én hunyt el Bécsben. A házasságból négy gyermek született:
Ferenc Ferdinánd fõherceg (1863 - 1914). Apja 1896-ban bekövetkezett halála után õ lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig. Ottó Ferenc József fõherceg (1865 - 1906). Fia, Károly fõherceg (1887 - 1922), miután nagybátyját, Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Sz@rajevóban meggyilkolták, az Osztrák - Magyar Monarchia trónörököse lett, majd Ferenc József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála után I. Károly néven Ausztria császára, IV. Károly néven magyar király) lett. Ferdinánd Károly Lajos fõherceg (1868 - 1915), késõbbi polgári nevén Ferdinand Burg. Margit Zsófia fõhercegnõ (1870 - 1902), aki Albrecht württembergi herceghez ment feleségül.
Harmadik házasságát 1873. július 23-án kötötte a Bragança - házból való Mária Terézia portugál infánsnõvel (1855 - 1944), I. Mihály portugál király (1802 - 1866) és Löwenstein - Wertheim - Rosenberg Adelheid Zsófia hercegnõ (1831 - 1909) leányával. Az esküvõt a Majna-menti Kleinheubach-ban, a Löwenstein - Wertheim - Rosenberg hercegség székhelyén, a feleség szülõvárosában tartották. Mária Terézia majd fél évszázaddal férje halála után, 1944. február 12-én hunyt el Bécsben. E házasságból két leány született:
Mária Annunciáta fõhercegnõ (1876 - 1961), aki a Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor apátnõje lett. Erzsébet Amália fõhercegnõ (1878 - 1960), aki Aloys (Alajos) von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az õ fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.
A nyarakat családjával együtt a wartholzi kastélyban töltötte, messze a bécsi udvar merev etikettjétõl. A fõherceg születésnapjait rendszerint szûk családi körben, a kastélyban ünnepelték. A fõherceg idõs korában megtanult magyarul, és gyermekei tanrendjébe is felvétette a magyar nyelvet. 1889-ben megvásárolta az akkor Magyarországhoz tartozó kistapolcsányi kastélyt, ahol családjával együtt töltötte el az év egy részét.
Unokaöccsének, Rudolf fõhercegnek 1889. január 30-án Mayerlingben elkövetett öngyilkossága után, mint a császár legidõsebb öccse, az Osztrák - Magyar Monarchia trónörököse lett, 1896-ban bekövetkezett haláláig.
Fia, Ferenc Ferdinánd fõherceg 1895/1896 telén Egyiptomban gyógykezeltette magát. Károly Lajos meglátogatta fiát Kairóban, ahol ivott a Jordán folyó fertõzött vizébõl, amelynek következtében megbetegedett, és hamarosan, 1896. május 19-én Bécsben meghalt.
Szerkesztette: Jtoti - 2011.04.22. 17:11
