Az emberek õrültnek hisznek. Isten is annak tart majd, ha magához hív? - kérdezte egyszer II. Lajos bajor király. A mai pszichiáterek szerint Lajos nem volt õrült. Az a tény, hogy õ volt a felelõs egészében a bajor királyságért, teszi õt veszélyesen furcsává!
A fiatal II. Lajos bajor király (1845 - 1886) a müncheni királyi udvar színházába megy. Nem is sejti, hogy ez az elõadás mekkora hatással lesz rá. 1861. február 2-án egy romantikus operát adnak elõ, a Lohengrint, melyet a német zeneszerzõ Richard Wagner (1813-1883) egy középkori német legenda alapján írt meg. Wagner mesevilága a tizenéves királyt teljesen elbûvöli. Az elé táruló látvány, a bátor lovagok, a varázslók mind a német legenda szülöttei. Mikor a 18 éves Lajos 1866-ban elfoglalja a trónt, azt szeretné, hogy a mese valósággá váljon.
Imádja a nagy zeneszerzõt
Lajos Wagnert teszi meg udvari zeneszerzõnek. Talán egyetlen mûvésznek sem volt a történelemben ilyen bõkezû pártfogója. Wagner még arra is kap pénzt, hogy az adósságait visszafizethesse. Emellett jövedelme egy kisebb fejedelem jövedelmét teszi ki. Lajos finanszírozza a Wagner operák bemutatásait is. Ismeretes, hogy egynéhány mûnek egyedül, csak a király volt a közönsége. Lajos valószínûleg homoszexuális volt, Wagnerhez fûzõdõ kapcsolata azonban plátói, de kétségtelenül sokkal többet jelentett neki, mint egy barát. Az egyik levélben a király a zeneszerzõnek ezt írja: Ne szeress egyetlen nõt, egyetlen szülõt, egyetlen testvért, egyetlen rokont, senkit olyan forrón, és a szívem csak a tiéd lesz.
Összeesküvés áldozata lett?
A mûvészetek iránti szenvedélyét mutatják a látványos királyi rezidenciái, mellyel kivívta a mesebeli király megnevezést is. Továbbá lelkes gyûjtõje volt szobroknak és festményeknek. Ezek a tevékenységek bizony jelentõsen sújtják a kincstárat, és csak idõ kérdése, hogy a miniszterek türelmetlenné váljanak. A pohár az 1886-os évben telik be. A királyt a neuschwansteini várában pszichiáterek vizsgálják meg, majd munkaképtelenné nyilvánítják, és mivel a páciens nem beszámítható, így készen is áll az összeesküvés. Rövid, de annál tragikusabb rész következik Lajos életében, akit a München melletti Berg várába internálnak.
Két élettelen test a tóban
Berg várába történõ érkezésének második napján orvosával, a német pszichiáterrel Bernhard von Guddennel (1824-1886) késõ esti sétára indul a kastélyparkba. Már hosszú ideje távol vannak. Egy órával éjfél elõtt a kastély személyzete a keresésükre indul. Fél óra múlva a vízpart közelében meglátnak két férfit, mindketten halottak! A királyt és az orvosát valaki megölte? Vagy Lajos öngyilkos akart lenni, és az orvos próbálta megmenteni? Vagy létezik egy harmadik variáció is! Lajos talán meg akart szökni. A félreállított király megölte a fogva tartóját, majd miközben át akarta úszni a tavat, õ maga is meghalt. Vajon melyik változat a helyes?
Vojtìch Poláèek: Tragický osud pohádkového krále. AKTA HISTORY REVUE, 2011. 01. 12, 80.
