Az élet úgy hozta, hogy több nyaramat is Dél-Tirolban (1) töltöttem. Dél-Tirol az osztrák Tirol tartomány része volt. Az elsõ világháborút követõen 1919-ben Olaszországhoz csatolták. Fõvárosa Bolzano, de a legkedveltebb és leglátogatottabb városa Merano (2). Meranoban és a környéken több Habsburg is megfordult, többek között Ferenc József és Erzsébet is, hol egyedül, hol a családdal. De ebben a városban kezeltette a tüdõbaját Ferenc Ferdinánd, a késõbbi trónörökös, sõt Sisi bátyjának Károly Tivadarnak szemészeti rendelõje (3) is volt a városban.
Meranoban és annak környékén próbálom felfedezni azokat a helyeket, ahol Sisi vagy a család egyéb tagjai jártak. Merano a hangulatos utcáival képes minden látogatót vissza repíteni a múltba. A gyönyörû régi épületek a szebbnél szebb virágok, a utca zene varázsa felejthetetlen élményekkel tölt el. (4a/b/c/d) A város központjában található az Erzsébet park, melynek közepén áll Sisi fehér márványból készült szobra (5) (http://www.erzseb...zobra.html). A park végén Erzsébet kávézó csábítja a megfáradt utazót (6). A városon kívül található a trauttmansdorffi kastély, melyet egy hatalmas botanikus kert vesz körül, a kastély ma turistamúzeumként üzemel (7). A bejárat felett az erkélyrõl Erzsébet üdvözli a látogatókat. A parkban egyébként egy Erzsébet mellszobor és egy Ferenc József és Erzsébet arcképével ellátott pad is található (http://www.trautt...). A kastély a Sisi út egyik kiindulópontja, innen turista út vezet a városban lévõ Sisi szoborig (az út kb. 45 perc, 3 km). Meranotól 10 perc autóút Dorf Tirolba, ahol Sisi szálló található (http://www.reside...) és a Schloss Tirol nevû vár (http://www.schlos...), ahol Ferenc József tiroli tartózkodásai alatt megszállt (8). A kastély egyik termében egy nagy Ferenc József portré látható (Franz Eybl a festõ, a festmény Ferenc Józsefrõl "kaiserjager" egyenruhában Schloss Tirolban készült 1851 aug. 18-án a születésnapján, a kastély dísztermében.)(9). Meranotól kicsit távolabb Passeiertal felé, Sandwirtben (Andreas Hofer a tiroli szabadsághõs szülõházánál) emléktábla õrzi Ferenc József 1899-es látogatásának emlékét (10), mikor is részt vett egy templom felavatásánál(11).
(folyt.köv.)
(Aki szeretné valamelyik képet eredeti méretben, annak szívesen elküldöm e-mailben.)
Szerkesztette: tortenesz - 2011.04.07. 11:34
1899-ben a császár Meránba (1) látogatott, hogy részt vegyen a Szent András-kápolna felszentelése alkalmából rendezett ünnepségeken. A Merán melletti Rottenstein kastélyban (2) lakott, mely valaha egyik fivére tulajdonában volt (Ma Georg von Lichtensteiné). A vasútállomáson a szomszédos völgyekbõl érkezõ lövészegyesületek tagjai köszöntötték a császárt, aki érdeklõdéssel fordult a latschi lövészek közt álldogáló fehér szakállú, érdemrendekkel feldíszített férfiú felé. (3/4 Ferenc József tiroli látogatása) Elindult a vén hadfi felé, hogy barátságos beszélgetésbe elegyedjen vele. Hol szerezte ezt a sok kitüntetést?, kérdezte a férfitõl, aki hamisítatlan tiroli nyelvjárásban fogott neki a magyarázatnak: Felség! Ez itt a Custozza Kisezüst. Ez itt a Jubileumi Emlékérem. Ez ni! Ezt meg itten a kiállításon kaptam a legszebb tehénért. Ezt a kettõt a szomszéd adta kölcsön.
Nem sokkal azután, hogy a császár visszatért Bécsbe, a Passei-völgyben meghúzódó St. Leonhard járásbírója, dr. Wöll hat tisztességes paraszt kíséretében viszonozta Bécsben a császár látogatását, hogy köszönetet mondjanak az uralkodónak azért, mert jelenlétével megtisztelte ünnepségüket. A járásbíró jól felkészítette a kíséretében lévõ parasztokat az udvaribeli fellépésre, hogy különbözõ beszédeket gyakoroltatott be velük, hogy méltóképpen köszönhessék meg a császár ottani látogatását.
Az audiencia megjelölt idejében tiszteletteljesen megállt a hat parasztember a császár elõtt, aki az õ szemükben a Fenséget és a Tiszteletreméltóságot jelenítette meg, s eljött a pillanat, amikor fel kellett mondani a betanult szöveget. Amikor azonban elhangzott az elsõ szó, a felemelõ pillanatban képtelenek voltak megszólalni, úgy elérzékenyültek, hogy elsírták magukat. Így aztán nem maradt más hátra, mint hogy maga a járásbíró adja elõ az uralkodónak, mit éreztek a derék passeiak a császár múltkori látogatásakor. A császár bizonyára pontosan értette a derék parasztok szemében csillogó könnyek jelentését, amelyek valószínûleg több ragaszkodásról tettek tanúbizonyságot, mint az akadémikusok által gyártott beszédek.
Részlet: J.Caché-G.P.-Bichler: Ferenc József magánélete, Gabo,1998, 123-125.
Rottenstein kastély
Elsõ említése 1350-bõl való, a kastély a két jellegzetes tornyával a felújítási munkálatok során sokat veszített az eredeti állapotából. Az évszázadok során, mint nyaraló funkcionált, és számos híresség lakott benne: pl. Károly fõherceg, I. Lajos bajor király, IV. Vilmos porosz császár és Carolina Auguszta. Ma a kastély a leszármazottak tulajdonában van. http://www.meran....stein.html
2011. április 17-e egy szép tavaszi nap, és az úti cél K. u. K. museum Bad Egart. A városka csupán pár km-re található Merántól. A múzeumot könnyû megtalálni, egy régi ház, kívülrõl a borostyán és egyéb kúszónövények eléggé benõtték. Belépve az elõcsarnokban nagyon sok kép és egy nagy Ferenc József mellszobor, az ajtón pedig egy Tilos a fotózás tábla, amitõl egy kicsit elszomorodtam, de végül rájöttem, hogy jobb is így, mivel lehet hogy még most is ott kattintgatnák. Az elsõ két terem minden négyzetcentije tele Ferenc József és Sisi, valamint ritkább esetben Rudolf és Stefánia, Ferenc Ferdinánd, Károly és Zita képeivel, de Schratt és Vetsera sem maradt ki a sorból. Kánaán. Leírhatatlan érzés és látvány egyaránt, a háttérben pedig az elmaradhatatlan Wiener Walzer dallama szólt….
Kiragadnék most pár dolgot abból, ami számomra érdekes és említésre méltó: a fórumon vitatkoztunk azon ki is látható ezen a képen, én akkor azt állapítottam meg hogy a hölgy nem Sisi, hanem Mária Valéria, de a múzeumban is kint volt a kép, nagy méretben azzal a felirattal, hogy Erzsébet Meránban egy hegy megmászása közben. Az egyik vitrinben csak szobros képeslapok, kettõ számomra ismeretlen volt, az egyik bronz mellszobor, bécsi szobrásszal, a másik pedig dombormû volt, és valamilyen H-betûs helységnév volt rajta. A vitrinekben a képeslapok, vizitkártyák mellett festményekrõl készült képek, szobrok, érmék, kitüntetések, használati tárgyak, köztük Sisi egy fehér horgolt kesztyûje, az egyik átjárónál a falon Vetsera Mária eredeti vizitkártyája volt kiállítva. Sisirõl két kép volt nekem ismeretlen, az egyik a ravatalán készült színes kép, a másik egy fekete fehér rajz 1898-ból. Az egyik sarokban a Benczúr kép elõtt egy (nem) életnagyságú feketébe öltöztetett Sisi bábu volt, nagyon hasonlított az arca a Sisi a lázadó császárné címû filmben szereplõ hölgyére. A terem többi része már inkább kultúrtörténeti jelleggel bírt, Tirol és a tiroli emberek életét mutatta be. Aki egyszer Tirolban jár, azt mindenképp kukkantson be a múzeumba, a belépõ 8 euró, ajándékbolt van, a nyitvatartási idõt érdemes figyelni 12-16, és 18.30-21, hétfõ zárva.
