[img]http://wikimapia.org/p/00/00/81/26/57_big.jpg[/img] is not a valid Image.
Elõdjét, az Eskü téri hidat 1898-ban kezdték el építeni. 1903-ra - mire felépült - az idõközben merénylet áldozatául esett Sissi emlékére az Erzsébet nevet kapta.
Budapestet a hídjai tették Budapestté, hiszen az 1873-as egyesülés elõtt még három külön település létezett csupán: Pest, Buda és Óbuda. A három helység nem mûködhetett egymás nélkül, ám ehhez szükség volt az állandó hídra. 1873-ban már huszonnégy éve állt a Lánchíd, éppen épült a Margit híd és a déli vasúti átjáró. A Millenniumra lett kész a Ferenc József híd, 1903-ban adták át az Erzsébet hidat, '37-ben a Petõfit, '50-ben a hirtelen Sztálinra keresztelt Árpád hidat. A II. világháború után nem egy ideiglenes dunai átjárót is emeltek a város területén, hogy a felrobbantott hidak helyett vigye a forgalmat. A híres elõdöket 1995-ben a Lágymányosi, 2008-ban a Megyeri követte.
Az Erzsébet híd története az 1800-as évek végén kezdõdött, amikor is törvény írta elõ, hogy Budapesten két új hídnak kell épülnie. A Ferenc József híd, a késõbbi Szabadság híd a Millenniumra el is készült, az Eskü téri azonban még hosszasan váratott magára. A nemzetközi pályázatot ugyan már 1894-ben kiírták, az építkezés csak 1898-ban kezdõdhetett el. Történt ugyanis, hogy az elsõ díjat németországi tervek nyerték el: ezek szerint modern kábelhíd épült volna a Duna fölé, de a kormány a költséges külföldi szerkezet helyett az olcsóbb, könnyebben beszerezhetõ hazai alapanyag és munkaerõ, vagyis egy újabb lánchíd emelése mellett döntött. A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítette el. Az építészeti munkában részt vett Nagy Virgil is, aki már a Ferenc József híd architektúrájáért is felelt. Az építkezés nehezen kezdõdött és késõbb sem ment túl simán, mert a meleg vizû források miatt a budai pillér elmozdult, és a munkálatokat fel kellett függeszteni. A hidat, amely 12 millió 403 ezer koronába került, így 1903. október 16-án adták át a forgalomnak – maga József fõherceg.
Erzsébet királyné becenevén Sissi Ferenc József osztrák császár felesége volt. Az uralkodói párt a kiegyezés után, 1867-ben koronázták meg a Mátyás-templomban, és a fõváros hamar megkedvelte a legendás szépségû királynét. Sissi éveket töltött gödöllõi kastélyában, és sokat tett a magyar nyelv elfogadásáért, az oktatásért, a kultúráért, így hamar komoly kultusza alakult ki. Nem csoda, ha az urbánus legenda szerint maga Budapest lakossága kérte, hogy az Eskü téri híd viselje a meggyilkolt királyné nevét.
A "Bözsi" a városképet is megváltoztatta: a pesti oldalon átalakította az utcák rendszerét, miatta bontották el a régi Városháza épületét, és emeltek számos, azóta is látható mûremeket. Ezek közül is kitûnik a Klotild-palota ikerépülete, amelyet 1899-ben, már a híd építésének megkezdése után terveztek a leendõ dunai átjáró két oldalára. A híd Budán is felpezsdítette a forgalmat, és végleg megváltoztatta a Tabán funkcióját, amely évtizedekig a cserzõvargák, tímárok szegényes házainak adott otthont, majd fontos révkikötõ lett. Utóbbi funkcióját már a Lánchíd megépítésével elvesztette, az Erzsébet híd pedig hangulatos vigalmi negyeddé varázsolta.
