[img]http://www.kiralyikastely.hu/rudolf/files/tiny_mce/Image/IMG_0530.JPG[/img] is not a valid Image.
Kaján Marianna:
1885. december 1-jén indult útjára a nagyszabású vállalkozás, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben címû könyvsorozat. Aznap nyújtotta át Rudolf trónörökös felséges apjának a népismereti munka elsõ kötetét, benne az általa írt bevezetõvel.
Az egész Monarchiát bemutató munka létrehozásának gondolata a néprajzot kedvelõ és a birodalmat jól ismerõ koronaherceg fejében született meg. Fontosnak tartotta, hogy a soknemzetiségû és soknyelvû birodalomról egy átfogó, mindenre kiterjedõ mû készüljön, amely a tudományos értékû leírások mellett képekben is bemutatja a legszebb és legérdekesebb tájakat. Rudolf kezdettõl fogva tisztában volt a kiadás nehézségeivel, hiszen ekkorra már több könyv és cikk szerzõje volt, s pontosan látta, hogy ez magánvállalkozásban nem fog sikerülni, csak állami kiadásban lehetséges, melyhez kell a király engedélye és anyagi támogatása. Az elõkészületek már 1884-ben megkezdõdtek. A dualista államberendezkedésnek megfelelõen a legfelsõbb engedéllyel készülõ könyvsorozatnak két szerkesztõbizottsága volt. Az osztrák rész fõszerkesztõjének Joseph von Weilen lovagot, a magyar résznek Jókai Mórt kérte fel Rudolf.
Jókai, az ekkor már Európa-szerte ismert és elismert író örömmel fogadta el a felkérést. A szerkesztõi munka mellett megírta Debrecen és Budapest leírását és A magyar nép címû fejezetet is. A magyar történetírás és néprajztudomány legjelesebb képviselõit kérték fel a szövegrészek megírására, például Marczali Henriket, Márki Sándort, Pulszky Ferencet, Mikszáth Kálmánt. A kor legjobb magyar festõmûvészeit, grafikusait küldték szerte az országba, hogy megörökítsék a különbözõ tájakat, városokat. A Magyarországot bemutató kötetek számára dolgozott többek között Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Feszty Árpád, Melka Vince, Mednyánszky László, Dörre Tivadar, Roskovics Ignác, Vágó Pál, Keleti Gusztáv, Cserna Károly.
Rudolf fõherceg is aktív részese volt a szerkesztésnek: rendszeresen elnökölt a szerkesztõi üléseken, minden szöveget elolvasott, és a képek nagy része is személyes jóváhagyásával került be a könyvsorozatba. Emellett a bevezetõn kívül megírta Bécs és környéke bemutatását, Felsõ-Magyarország II. kötete számára rendelkezésre bocsátotta 1879 õszi kárpátaljai vadászatának érdekes leírását: Medvevadászat Munkács környékén címmel. (Gróf Schönborn-Buchheim Ervin vendégeként a viznicei-völgyben lõtte élete elsõ medvéjét.) Maga tervezte megírni a Gödöllõ és környéke címû részt is, amely sajnos nem készült el. Az 1893-ban megjelenõ Magyarország III. kötetben e fejezetet Marczali Henrik írta meg, és Keleti Gusztáv készített hozzá szép rajzot.
Rudolf és Jókai között igazi meghitt barátság alakult ki. Halála nagyon megviselte az írót, de a közösen megkezdett munkát folytatta, mely végül Stefánia özvegy trónörökösné (késõbb gróf Lónyay Elemérné) védnöksége alatt fejezõdött be 1902-ben. Napjainkra e könyvsorozat felbecsülhetetlen forrás lett a történészek, mûvészettörténészek és néprajzkutatók számára.
