Mária Ludovika Vilma bajor hercegnõ Münchenben, a Bajor Királyság fõvárosában született. Édesapja I. Miksa bajor király (1756 -1825) volt, Frigyes Mihály pfalz-zweibrücken-bischweiler herceg és Mária Franciska Dorottya pfalz-sulzbachi hercegnõ fia.
Édesanyja Miksa második felesége, Karolina Friderika Vilma badeni hercegnõ (1776 - 1841) volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg és Amália hessen-darmstadti hercegnõ leánya. 8 gyermekük sorában Mária Ludovika Vilma született hatodikként:
Egy halva született fiú (*/ 1797)
Károly herceg (1800 - 1803), kisgyermekkorban meghalt.
Erzsébet Ludovika hercegnõ| (1801 - 1873), aki IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz ment férjhez.
Amália Auguszta hercegnõ (1801 - 1877), I. János szász király felesége.
Zsófia hercegnõ, I. Ferenc József császár és I. Miksa mexikói császár anyja.
Mária Anna hercegnõ (1805 - 1877), II. Frigyes Ágost szász király felesége.
Mária Ludovika Vilma hercegnõ (1808 - 1892), Miksa József bajor herceg felesége, Erzsébet királyné anyja
Maximiliana Jozefa hercegnõ (1810 - 1821), gyermekként meghalt.
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Ludovika_1808-1892.jpg[/img] is not a valid Image.
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Ludovika_de_Baviera_.jpg[/img] is not a valid Image.
Házassága, gyermekei [szerkesztés]
1828. szeptember 9-én feleségül ment Miksa József bajor herceghez, aki saját másodunokatestvére volt. Testvérei közül Mária Ludovika kötötte a legszerényebb rangú házasságot, pedig a maga korában híres szépségnek számított (Miksával kötött házassága elõtt szerelmi kapcsolat fûzte Miguel portugál infánshoz, a késõbbi I. Mihály királyhoz, akihez politikai okokból nem mehetett feleségül).
Az esküvõt Tegernsee-ben tartották. A nászéjszakán Ludovikának annyira elege lett Miksa bohóckodásából, hogy bezárta ifjú férjét egy szekrénybe.
Házasságuk nem volt boldognak nevezhetõ. A házasfelek temperamentuma teljesen más volt. Férje gyakran utazgatott felesége nélkül. Ludovika hercegnõ szerette a vidéki életet, a természetet. Nem sokat törõdött azzal, hogy öltözéke vagy társasága a rangjához méltó-e, ami akkoriban nem volt megszokott, saját bevallása szerint is teljesen elparasztosodott a vidéki létben, ahol nem kellett nagy bálokkal és más társadalmi eseményekkel foglalkoznia, így polgári életet élhetett. Nem volt vallásos és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte, amit, Zsófia gyakran fel is emlegetett húgának. Gyermekeit is maga nevelte.
A családban mindenkinek volt beceneve, ami néha félreértésre adott okot. Mikor lánya, Erzsébet már Ischl-ben élt, meglátogatni készült leányát, érkezése elõtt egy táviratot küldött a következõ szöveggel: " Erzsébet császárné. Ischl. Verébbel és Lúddal érkezem. " . Meg is érkezett két gyermekével, Matildával, akit Verébnek becéztek és fiával, a Lúdnak becézett Károly Tivadarral. Mikor azonban megérkeztek az állomásra nem várt õket más, csak egy szolga két ketreccel a " madarak " számára.
Idõtöltésül órákat gyûjtött, érdekelte a földrajz, ismereteinek nagy részét fõleg missziós kalendáriumokból vette. A politikával nem foglalkozott, ezért nem is volt tájékozott benne.
[1] Tíz gyermekük közül nyolcan érték meg a felnõtt kort:
Luis és Helen
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/Helena_Bavorsk%C3%A1_s_rodinou.jpg[/img] is not a valid Image.
Balról jobbra: Sophie , Maximilian Emanuel , Carl Theodor , Helene Caroline Therese , Louis William , Matilda Ludovika és Maria Sophie Amalie
Festõ : Joseph Karl Stieler
YouTube Videó
[img]http://i387.photobucket.com/albums/oo319/DonaIsabella/rtr.jpg[/img] is not a valid Image.
