Hozzászólások
Sisi Fórum » :: Sisi - Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia :: » Erzsébet királyné portréi
 Téma nyomtatása
Erzsébet királyné arcképe (1899) Nemzeti Múzeum Képcsarnokában
maya40
Erzsébet királyné arcképe (1899)
Olaj, vászon, 142 x 95,5 cm
Nemzeti Múzeum Képcsarnoka, Budapest
Benczúr Gyula alkotása

[img]http://img.index.hu/imgfrm/0/7/6/9/BIG_0008860769.jpg[/img] is not a valid Image.


A szépséges és tragikus sorsú Erzsébet (Elizabeth von Wittelsbach), Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja a kortársak számára az erény modellje volt. A bécsi Burgban uralkodó szellemnél sokkal liberálisabb neveltetésben részesült, magyarul is megtanult. Sokat tett az 1867-es kiegyezés meggyorsítása érdekében. Fia, Rudolf trónörökös rejtélyes öngyilkossága, valamint az, hogy 1898-ban egy olasz anarchista meggyilkolta, legendává emelte alakját. Több festményen megörökítették, mindig akadémikus stílusban, mint ezen a képen is.

Erzsébet halála után Ferenc József öt portrét rendelt meg magyar művészektől, ajándékul a királyné mellett korábban udvari szolgálatot teljesítő hölgyeknek.
Benczúr Gyula Ferenczy Idának, a királynét több mint harminc éven át szolgáló bizalmasnak és Sztáray Irmának, a királynét utolsó éveiben, így halálakor is kísérő udvarhölgynek festette meg Erzsébet királyné arcképét. Az előbbi képet ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, az utóbbi valahol lappang, valószínűleg Benczúr által festett másolata a regensburgi Thurn und Taxis Gyűjteményben található.
Ferenc József kedvelte Benczúr művészetét. Az 1890-es Téli Tárlaton a festő Mályvák között című képét vásárolta meg felesége számára. A későbbiekben a művésznél tett látogatásai alkalmával is mindig elismeréssel nyilatkozott a készülő alkotásokról – ezt nem csak a sajtóhírek, de magánlevelei is tanúsítják. Több alkalommal személyesen ült modellt Benczúrnak egy-egy készülő hivatalos portréjához, sőt, több megbízást is adott a festőnek.
(A további három Erzsébet-portrét Horovitz Lipót és Koppay József festette. Horovitz özvegy Andrássy Aladárnénak, a királyné magyarországi főudvarmesternőjének és Harrach Mária Terézia grófnénak, a királyné főudvarmesternőjének festette meg Erzsébet arcképét. Ezek egyike ma a bécsi Piaristenkeller gyűjteményében található. Koppay Festetics Mária grófnőnek, a királyné udvarhölgyének festette meg a királynét, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum tulajdona).
A képek mindegyike az „idős" Erzsébetet ábrázolja. A ruhák szabása, fekete színe, a hajviselet a királyné által a '90-es években hordottakhoz igazodik. A művészek képeik megfestéséhez Erzsébet egy-egy ruháját is megkapták. Az arcok korábbi fotók mérsékelten idősebbé alakított verziói, hasonlóan a császárnéról a '90-es években Bécsben kiadott retusált fényképekhez.
A Ferenczy Idának festett arckép a királynét nappali ruhában ábrázolja. Kezében legyezőt tart, nyugodt, zárt sziluettű alakja mögött a képsíkkal párhuzamosan aranybrokáttal bevont fal húzódik. A festmény így bizonyos szakrális képzettársításoktól sem mentes. Azt, hogy ez a kép is inkább felel meg a világ legszebb asszonya mítoszának, mint Erzsébet valódi időskori arcának, a király véleménye is jelzi, aki barátnőjének, Katharina Schratt-nak így írt a készülő festményről: "Gyönyörű a kép, az alak remek, a fiatalabb korban elképzelt arc hasonlít rá és nagyon kellemes a kifejezése". Paradoxnak tűnik, hogy ezeket, a tulajdonképpen fiktív Erzsébet-képet közvetítő portrékat olyan személyek kapták, akik pontosan ismerték a királynét öregségében. Megállapíthatatlan, hogy a portrékon ábrázoltakban mennyi szerepe volt a valódi arc nem-ismeretének és mennyi a szándékolt idealizálásnak. Mindenesetre ezen ábrázolások főleg a Magyarországon különösen népszerűvé vált háromnegyed alakos Benczúr-kép is nagyban hozzájárultak a sosem öregedő királyné mítoszának továbbéléséhez.

A festmény előbb Ferenczy Ida bécsi szalonjának falát díszítette ezt egy nemrég előkerült fotó is tanúsítja , majd a Ferenczy Ida tevékeny közreműködésével megszervezett budapesti Erzsébet Királyné Emlékmúzeum gyűjteményét gazdagította. A II. világháborúban megsérült múzeum megmaradt tárgyait a Nemzeti Múzeum munkatársai mentették meg 1946-ban. Így a Benczúr-portré ma a Nemzeti Múzeum Képcsarnokának egyik kiemelkedő darabja.
Benczúr a későbbiekben több alkalommal is megfestette az idős királynét: ott volt látható a Millenniumi hódolat 1909-ben befejezett csoportképén és azon a különleges, egész alakos profilportrén, melyet a festő ugyancsak 1909-ben készített a Nemzeti Casino számára. Sajnos mindkét mű elpusztult.



Két elpusztult portré szintén Benczúrtól.

[img]http://www.gogmsite.net/_Media/26benczur_casino_gyula_benc.jpg[/img] is not a valid Image.

http://www.gogmsi...f_eli.html


[img]http://www.gogmsite.net/_Media/1898_sissi_by_benczur_apfxd.jpg[/img] is not a valid Image.

http://www.gogmsi...rtrai.html
Szerkesztette: maya40 - 2011.04.14. 22:09
"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
- Antoine de Saint-Exupéry -
 
Ugrás a fórumra: