Hozzászólások
Sisi Fórum » :: A politikai és kulturális élet fontos emberei : » Deák Ferenc
 Téma nyomtatása
Deák Ferenc a haza bölcse
Jtoti
Szobra áll, és tere is van Budapesten, mégsem állíthatjuk, hogy helyén lenne Deák Ferenc a magyar közgondolkodásban. Már életében a haza bölcsének nevezték és elmagányosították. A szabadelvűsége és alkotmánytisztelete miatt nem lett jelképes alakja sem a kuruc, sem a labanc hagyománynak. A legendásan megvesztegethetetlen, puritán, csak a közjón munkálkodó politikus ma is adhat mintát az utókornak. Helye Széchenyi és Kossuth mellett van a nemzet panteonjában.

[wiki]http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc[/wiki]

[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/De%C3%A1k_Ferenc_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za.jpg[/img] is not a valid Image.
Söjtör ahol Deák született

[img]http://img510.imageshack.us/img510/599/dekferencszkelybertalanoi1.jpg[/img] is not a valid Image.

http://www.erzseb...lanal.html

http://mayablogja...unkassaga/

Deák Ferenc

Söjtör, 1803. október 17. - Budapest, 1876. január 28.

Politikus. A haza bölcse. A kanizsai és a pápai gimnáziumi évek után 1817-ben iratkozott be a Győri Királyi Tudomány-Akadémiára.
A 15 éves ifjút Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos, Deák gyámja hozta Győrbe, aki a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Rövid idő után Deák átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), s itt töltötte akadémista éveit 1821-ig.
Az akadémia bölcseleti karát 1817-1819-ben végezte el. Tanára volt Czinár Mór, Maár Bonifác és a főigazgató Fejér György. A jogi kart 1819-21-ben végezte el. Itteni tanárai: Kmethy András, Szibenliszt Mihály, Bresztyenszky Adalbert. Győri diáktársai voltak Bretzenheim Ferdinánd herceg, Faiszi Ányos József, Veszprém megye későbbi főbírája. Jó barátja volt Rohonczy Ignác későbbi soproni főispáni adminisztrátor, akitől elhidegült annak Bach-rendszer idején vállalt magas tisztsége miatt. Barátságban maradt viszont Zichy Jánossal és Sárkány Miklóssal, a későbbi neves teológussal, bakonybéli apáttal. A győri akadémia elvégzése után Pestre ment patvaristának, s nemsokára letette az ügyvédi vizsgát.
Édesanyja Sibrik Erzsébet, aki a Győr megyei Csécsényben (ma Rábacsécsény) született, és Sibrik Antalnak, Győr megye alispánjának volt elsőszülött leánya. Bátyja Deák Antal József, kehidai (Söjtör, 1789. április 15. - Kehida, 1842. június 20.): politikus. Zala vármegye alispánja (1809-1821) és országgyűlési követe (1825-1827, 1830, 1832-1833) volt, a mérsékelt liberális párt híve, aki 1804 és 1808 között a győri akadémián jogi tanulmányokat folytatott, majd 1809-ben hadnagyként részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben.
Deák Ferenc élete végéig szívélyes rokoni kapcsolatot tartott a győri rokonsággal, a Petz, a Sibrik és a Józsa-családokkal, különösen unokahúgával, Petz Adolfnéval és annak leányával, Petz Vilma tanárnővel. Győrött utcát neveztek el róla (ma Aradi Vértanuk útja). Józsa József házán márvány emléktáblát helyeztek el Deák győri tartózkodásának emlékére.

Erzsébet királyné és Deák Ferenc

Deák Ferenc iránt tudvalevőleg halála órájáig különös hálával és tisztelettel viseltetett az uralkodóház, anélkül, hogy a nagy államférfi annak a hálának és tiszteletnek a fejében bármily kegyet is elfogadott volna. A dinasztia Andrássy Gyula gróf utján mindent elkövetett, hogy a haza bölcsét megjutalmazhassa, de az öreg Deákkal, mihelyt arra került a sor el is kellett fogadni, nem lehetett menni semmire.
Majdnem két esztendő múlt el a koronázás ténye után és a Habsburg háznak még mindig nem sikerült leróni őszintén érzett tartozását a nagy ember iránt. Már le is mondtak a reményről, hogy ezt életében tehessék, amidőn a királynénak az a gondolata támadt, hogy Deákot saját kezűleg irt levélben fogja meghívni az udvari ebédre. Fényes udvari staféta vitte az egyszerű öreg úrhoz a királyné levelét [...].
Deák Ferenc átvette, eltette és megőrizte a levelet, de az udvari ebédre nem ment el, hanem kimentette magát. Ekkor az udvar határozott fölszólitással küldötte hozzá Andrássy grófot, arra kérve Deákot, hogy végre kérjen már valamit. Deák mindenekelőtt gondolkozási időt kért. Mikor ez az idő lejárt, megjelent nála Andrássy Gyula gróf, hogy ígérete beváltására, vagyis kérése előterjesztésére kérje a haza bölcsét. Arról a párbeszédről, ami köztük lefolyt, hiteles följegyzések nem maradtak ránk, de a találkozás után nyilvánosságra jutott, hogy mit kért Deák: a királyi pár fotografiáját egyszerű keretben...

Walleshausen Gyula:

A "haza bölcse" a Burgban

Úrnõje hamarosan bizalmába fogadta Idát, értesült tõle a magyar politikusok személyiségérõl és törekvéseikrõl, s így sokkal szilárdabban képviselhette császári férje elõtt a magyar érdekeket. Ugyanakkor magyar ismerõseit Ida mindenkinél hitelesebben informálhatta a bécsi erõviszonyokról.

A magyar politika vezéralakjaival elsõ ízben 1866. január 8-án találkozott Erzsébet. Az üdvözlõ szavakra magyarul válaszolt s a ceremóniát követõ vacsorán kötetlenül beszélgetett az ország ügyeirõl a politikusokkal, fõleg Andrássyval, aki ekkor már az országgyûlés elnökeként a kiegyezési törvényjavaslatot megszövegezõ bizottságot vezette.

Hamarosan megismerkedett Deák Ferenccel is Erzsébet. Különösen embersége, bölcsessége, higgadtsága ragadta meg. Mindennél beszédesebben bizonyítja Erzsébet nagyrabecsülését az, hogy néhány hét múlva a "haza bölcse" portréja a bécsi Burgban Erzsébet feje felett függ a falon.

[img]http://www.amilapunk.hu/eozin/jartamban/volt%20egyszer%20egy%20kiallitas/zichybp1/30erzsebetdeak.jpg[/img] is not a valid Image.

[img]http://www.nemzetisirkert.hu/images/pantheon/deak.jpg[/img] is not a valid Image.

1876. február 3-án Deák Ferenc temetése - és főként mauzóleumának tizenegy évvel későbbi felavatása - megalapozta a temető topografikus hierarchiájának azt az átalakulását, amely a századfordulóra teljesedett ki. A temetés további jelentőségét az adja, hogy ez volt a dualizmus kori főváros első igazán látványos és teátrális - a későbbiekben olyan jellegzetessé váló - ceremóniája. Deák Ferenc, halálát és temetését tekintve, kilóg a nagy magyar politikusok sorából: természetes halállal halt meg, halála abban a városban következett be, ahol eltemették, tehát testét nem kellett elszállítani nem kívánt " hazatemetkezni " sem, mint a kor legtöbb jelentős politikusa , emellett temetése nem szekunder temetés volt, és később sem részesült ebben. Halálakor politikailag már inaktív volt, de befolyását megőrizte, és temetése nemcsak mint a kormány vagy a főváros, de mint az egész nemzet diadalmenete folyt le. (Valójában mauzóleumának felépüléséig ő sem pontosan ott nyugodott, ahol ma, hanem egy ideiglenes sírhelyen. Áttemetésének azonban nyilván nem politikai vagy területrendezési, hanem gyakorlati okai voltak.)

A mauzóleumra meghirdetett pályázatra 42 terv érkezett be. Gerster Kálmán, a Kossuth-mauzóleum majdani tervezője kapta meg az első, Schickedanz Albert, a Batthyány-mauzóleum alkotója pedig a második díjat. A Deák-mauzóleum, amelynek építése 1884-től 1887-ig tartott, a 19. században az első, az architektúrával egyenrangú plasztikai részleteket felvonultató hazai sírépítmény volt, Kiss György angyalszobrának kivitelezése pedig - a Schlick-féle üzemben - az első nagyobb méretű hazai bronzszobor-öntés (egy évtizeddel korábban a Batthyány-mauzóleum szobrászati része még megvalósulatlan maradt). A belső tér díszítését Székely Bertalan tervezte és Róth Miksa kivitelezte, a sz@rkofágon lévő, a második világháborúban megsemmisült, a ravatalon fekvő Deákot ábrázoló szobor pedig Stróbl Alajos egyik első jelentős alkotása volt. [7] A mauzóleum, ha az akkori viszonyokat vesszük tekintetbe, monumentálisnak és lenyűgözőnek hatott, de funkcionálisan inkább egy emlékműhöz, mint egy síremlékhez állt közel.

1876-ban már nem képezte vita tárgyát az, hogy Deákot hol temessék el: a Kerepesi úti temető, Pest temetője a többi fővárosi sírkerttel legalábbis egyenrangú volt. A jelentősebb pesti és budai temetők egy része még nem létezett, másik része már nem - vagy csak részlegesen - működött. A Deák-mauzóleum helyének kiválasztása azonban döntő fontosságú változásokat indukált: megteremtette a feltételét annak, hogy a temető leghangsúlyosabb része a belső területre helyeződjön át. A II. számú kaputól a Deák-mauzóleumig vezető út (az úgynevezett Deák-út) és az ötödik keresztút (a Deák-keresztút) metszéspontjában lévő körönd, ahol a mauzóleum felépült, a Kerepesi úti temető szimbolikus centrumává vált, környéke pedig a századforduló után a temető legkitüntetettebb részterületévé, ahol díszsírhelyek sora épült ki, és eldőlt, hogy itt lesz a régi, nevezetes sírkövek összegyűjtésére szolgáló első díszparcella is. A Deák-út volt 1903-ig, a Kossuth-mauzóleum építésének kezdetéig a temető gerince, egyetlen fő útvonala.

http://csicsada.f...lyne_VIII/
Szerkesztette: Jtoti - 2011.05.18. 22:49
 
Mrs Nicholson
Jtotim, mindig is érdekelt Erzsébet és Deák kapcsolata, mennyire volt ez valódi tiszteleten alapuló, és mennyire idealizált.
Szerkesztette: Mrs Nicholson - 2011.02.21. 13:39
˝Azt kívánnám, hogy lelkem, szívem egy kis nyílásán röppenne az ég felé.˝
 
Mrs Nicholson
Az ominózus levél:
[img]http://mek.niif.hu/00800/00893/html/img/nagy/3f6d.jpg[/img] is not a valid Image.
˝Azt kívánnám, hogy lelkem, szívem egy kis nyílásán röppenne az ég felé.˝
 
Ugrás a fórumra: